Fluxus
A fluxus általában egy adott
felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét f [1] jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi. Ha az áramlást vagy az erőteret a
vektor jellemzi, akkor a
integrált a
fizikai mennyiség fluxusának hívjuk. f [2] f [3] A
vektor ugyanakkor egyben a
fluxus fluxussűrűsége. Ha a
vektor mindig merőleges az
felületre, akkor az integrált skalár alakban is írhatjuk:
Tartalomjegyzék |
Mágneses fluxus[szerkesztés]
A
mágneses indukció
felületre vett
integrálját mágneses fluxusnak hívjuk, ami szemléletesen a felületet metsző mágneses indukcióvonalak száma, bár nem dimenziótlan mennyiség. SI mértékegysége a weber (Wb). 1 Wb = 1 T m2 = 1 V s. f [4] Az általános definíciónak megfelelően a
mágneses indukció azonos a mágneses fluxussűrűséggel. f [5]
Az erővonalak jellemzői[szerkesztés]
- Az erővonalak soha nem metszik, és soha nem keresztezik egymást.
- Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
- Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
- Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
- Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telítésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerűlnek.
- Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
- Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz! f [6]
Részecskefluxus[szerkesztés]
Legyen j az egységnyi felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék száma, ekkor az
integrál megadja az A felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát.
a részecskék fluxusa vagy árama,
pedig a részecskék fluxussűrűsége vagy áramsűrűsége.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fényes 56. o.
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxussűrűség
- ↑ Ganz
Források[szerkesztés]
- ↑ Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977)
- ↑ Fényes: szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971)
- ↑ Ganz: Tamás László. Analóg műszerek (jegyzet). Ganz Műszer Zrt. (2006)





