Nyugat-Flandria
| Nyugat-Flandria | |||
 | |||
| A tartomány elhelyezkedése Belgiumban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Régió |  Flandria | ||
| Közösség | Flamand Közösség | ||
| Tartomány | Flemish Region | ||
| Székhely | Brugge | ||
| Kormányzó | Paul Breyne | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 195 796 fő (2019. jan. 1.)[1][2] | ||
| Férfi | 49,25% | ||
| Nők | 50,75% | ||
| Népsűrűség | 364 fő/km2 | ||
| Kor szerinti eloszlás (2006) | |||
| 0–19 | 23,82% | ||
| 20–64 | 58,86% | ||
| 65 felett | 17,32% | ||
| Más nemzetiségűek | 2,25% (2007. január 1.) | ||
| Gazdaság | |||
| Munkanélküliségi ráta | 7,23 (2006. január 1-jei adat) % | ||
| Átlagos éves jövedelem | 13 058 €/fő (2003) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3144 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51°, k. h. 3°Koordináták: é. sz. 51°, k. h. 3° | |||
| Nyugat-Flandria weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Flandria témájú médiaállományokat. | |||
Nyugat-Flandria (hollandul) West-Vlaanderen; a belga, illetve a flandriai régió tartományai közül a legnyugatibb fekvésű. Szomszédai északról, az óramutató járásával megegyező irányban: Hollandia, a flandriai régióhoz tartozó Kelet-Flandria, a Vallónia régióhoz tartozó Hainaut tartomány, délen Franciaország, és nyugaton az Északi-tenger. A tartomány székhelye Brugge városa, területe 3,125 km², amit 8 adminisztratív körzetre és összesen 64 járásra osztottak fel. A tartomány védőszentje Szent Donát.
Földrajz[szerkesztés]
Belgium északi-tengeri partvidéke, az ország egyik legfontosabb turisztikai célpontja, teljes egészében Nyugat-Flandria területén fekszik. A tengerparti sík vidék nagyrészt homokdűnékből és polderekből áll. A tartomány belső területei is jórészt lapos, termékeny síkságok, Nyugat-Flandria legmagasabb pontja, a Kemmelberg 156 m-rel emelkedik a tengerszint fölé. A tengerpart teljes hosszában a parttal párhuzamosan fut a francia határon fekvő De Panne-t Oostende kikötőjén keresztül a holland határ melletti Knokke-Heist városával összekötő villamosvonal.
Nieuwpoort városánál ömlik a tengerbe a tartomány legnagyobb folyója, az IJzer. További jelentős vízfolyások az Leie és Mandel folyók.
A tartomány legnagyobb városai Brugge (szintén jelentős turista-célpont), Kortrijk, Oostende és Roeselare.
Történelem[szerkesztés]
Közigazgatás és politika[szerkesztés]
Nyugat-Flandria hivatalos nyelve, mint az összes flandriai tartományban, a holland, illetve helyi változata, a flamand nyelv. A belga nyelvi törvényeknek megfelelően Spiere-Helkijn és Mesen önkormányzata külön nyelvi létesítményekkel rendelkezik a francia anyanyelvű lakosok kiszolgálására. A tartományra jellemző a flamand helyi nyelvjárása, a nyugat-flamand (hollandul West-Vlaams.
A Tartományi Tanácsnak (vagyis a tartomány "parlamentjének) összesen 84 választott képviselője van, akiket 6 évre választanak meg. A legutolsó, 2006. október 8-án tartott önkormányzati választásokon hat politikai párt képviselői jutottak be a tartományi tanácsba: a CD&V/N-VA szövetség 36 helyet, a szocialista SP.A-Spirit szövetség 18 helyet, az VLD-Vivant és a Vlaams Belang 14-14 helyet, a zöld párt Groen! 2 képvelői helyet szerzett. A tartományi kormányzáshoz szükséges többséget a CD&V/N-VA és az SP.A-Spirit koalíciója biztosítja.
A tartomány kormányzói 1830-tól[szerkesztés]
- 1830 – 1831 : Felix de Muelenaere (Katolikus Párt)
- 1832 – 1834 : Felix de Muelenaere (Katolikus Párt)
- 1836 – 1849 : Felix de Muelenaere (Katolikus Párt)
- 1849 – 1857 : Adolphe de Vrière (Liberal)
- 1857 – 1877 : Benoît Vrambout (Liberal)
- 1877 – 1878 : Léon Ruzette (Katolikus Párt)
- 1878 – 1883 : Theodore Heyvaert (Liberal)
- 1883 – 1884 : Guillaume De Brouwer (Liberal)
- 1884 – 1901 : Léon Ruzette (Katolikus Párt)
- 1901 : Jean-Baptiste de Bethune (Katolikus Párt)
- 1901 – 1903 : Charles d'Ursel (Katolikus Párt)
- 1903 – 1907 : Jean-Baptiste de Bethune (Katolikus Párt)
- 1907 – 1912 : Albéric Ruzette (Katolikus Párt)
- 1912 – 1933 : Léon Janssens de Bisthoven
- 1933 – 1940 : Henri Baels (Katolikus Párt)
- 1940 – 1944 : Michel Bulckaert
- 1944 – 1979 : Pierre van Outryve d’Ydewalle (CD&V)
- 1979 : Leo Vanackere (CD&V)
- 1979 – 1997 : Olivier Vanneste (CD&V)
- 1997 – napjainkig : Paul Breyne (CD&V)
Közigazgatási beosztása[szerkesztés]
A tartomány 8 adminisztratív járásra (hollandul: arrondissement) van felosztva:
|
1. Alveringem |
23. Izegem |
44. Oostrozebeke |
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [30000 Statbel]
- ↑ holland Wikipédia
.svg)