Limburg (Belgium)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Limburg
BelgiumLimburg.png
A tartomány elhelyezkedése Belgiumban
Limburg címere
Limburg címere
Limburg zászlaja
Limburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flandria zászlója Flandria
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
Székhely Hasselt
Alapítás éve 1839
Kormányzó Herman Reynders
Népesség
Teljes népesség 838 505 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 49,83%
Nők 50,17%
Népsűrűség 346 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2008)
0–19 19,42%
20–64 64,48%
65 felett 16,10%
Más nemzetiségűek 8,69% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 7,24 (2006. január 1-jei adat) %
Átlagos éves jövedelem 14335 €/fő (2007)
Földrajzi adatok
Terület 2422 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Limburg (Belgium)
Limburg
Limburg
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′Koordináták: é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′
Limburg weboldala
Ez a cikk Belgium egyik provinciájáról szól. Más Limburg vonatkozású cikkekért lásd: Limburg. A belgiumi Limbourg városához ld.: Limbourg

Limburg tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.

A tartomány területe 2422 km², amit három járásra (hollandul arrondissementen) osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, a limburgi (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Limburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Maas és a Schelde folyókkal. A régió korábban bányáiról, elsősorban szénbányáiról volt ismert.

A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 m-rel a tengerszint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 m-rel a tengerszint felett.

A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A taromány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Vesdre folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburg Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A hollandia Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint például a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.

A limburgi hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határol háromszögben.

A napoleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Birodalom, a Habsburg Monarchia, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi limburgi hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.

1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.

A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Albert csatorna Hasselt városánál
A Maas folyó völgye, a belgiumi Herbricht-hoz közel. A folyó túloldala már a hollandiai Limburg tartomány része.
Részlet a Maas völgyét behálózó kerékpárút-hálózatból.

Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. szd-ban szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.

A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.[2]

Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.

A tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.

A tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehtősen változatot képet nyújt:

  • Kempen lápos-mocsaras síkság, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel
  • Haspengouw-ban számos gyümölcsliget, valamint gabonaféléket termesztő síkság található
  • A Maas folyó völgye (Maasland) kedvező terepet nyújt a vízisportok kedvelőinek, a kerékpárosoknak, illetve a folyóvölgyben számos kavicsbánya található
  • A Voerstreek régió a legeltető állattartás kedvező terepe fával benőtt volgyei és fűves legelői révén

Közigazgatás és politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Limburg tartomány kormányzói 1830-tól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

-tól -ig Kormányzó neve
1830 1831 Frans de Loë Imstenraedt de Mheer
1831 1834 Jean-François Hennequin
1834 1843 Werner de Lamberts
1843 1857 Pierre de Schiervel
1857 1871 Theodoor de T'Serclaes de Wommersom
1871 1871 Pierre de Decker
1872 1879 Joseph Bovy
1879 1894 Adolphe Goupy de Beauvolers
1894 1914 Henri de Pitteurs-Hiégaerts
1914 1919 üres (Első világháború)
1919 1927 Theodore de Renesse
1928 1940 Hubert Verwilghen
1940 1941 Gérard Romsée
1941 1944 Jef Lysens
1944 1950 Hubert Verwilghen
1950 1978 Louis Roppe
1978 1995 Harry Vandermeulen
1995 2005 Hilde Houben-Bertrand
2005 napjainkig Steve Stevaert

Közigazgatási beosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

LimburgBGemeenten.png

Hasselt járás:
  2. As
  3. Beringen
  8. Diepenbeek
10. Genk
11. Gingelom
12. Halen
13. Ham
15. Hasselt
18. Herk-de-Stad
20. Heusden-Zolder
26. Leopoldsburg
28. Lummen
33. Nieuwerkerken
34. Opglabbeek
38. Sint-Truiden
39. Tessenderlo
43. Zonhoven
44. Zutendaal

Maaseik járás:
  5. Bocholt
  7. Bree
  9. Dilsen-Stokkem
14. Hamont-Achel
16. Hechtel-Eksel
22. Houthalen-Helchteren
23. Kinrooi
27. Lommel
29. Maaseik
31. Meeuwen-Gruitrode
32. Neerpelt
35. Overpelt
36. Peer

Tongeren járás:
  1. Alken
  4. Bilzen
  6. Borgloon
17. Heers
19. Herstappe
21. Hoeselt
24. Kortessem
25. Lanaken
30. Maasmechelen
37. Riemst
40. Tongeren
41. Voeren
42. Wellen

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
  2. Máig erre emlékeztetnek a tartományban és Belgium más részein letelepedett olasz és magyar családok.