Maastricht

Városfal

Maastricht címere

Maastricht zászlaja

Közigazgatás

Ország

Hollandia

Tartomány

Limburg

Polgármester

Onno Hoes

Irányítószám

6200-6229

Körzethívószám

043

Népesség

Teljes népesség

121 050 fő (2012. jan 1.) +/-

Népsűrűség

1971 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

60,06 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Maastricht

Pozíció Hollandia térképén

Koordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 05° 41′

é. sz. 50° 51′, k. h. 05° 41′

Maastricht weboldala

A Miasszonyunk Bazilika kapuja

Szt. Szerváciusz Bazilika

Maastricht (holland, kiejtése^✩, limburgi és városi tájszólásban li:Mestreech) város Dél-Hollandiában a Maas folyó két partján, közvetlenül a belga határ mellett. Maastricht Limburg provincia fővárosa. Elnevezése a római korból a latin Trajectum Ad Mosam vagy Mosae Trajectum (Mosa-átkelő) névből származik utalva a rómaiak által Augustus császár idején épített hídjára. Maastricht neve ma az Európai Uniót létrehozó, róla elnevezett szerződéssel forr össze.

Történelme [szerkesztés]

Joan Blaeu térképe 1652-ből.

A város és környéke már a rómaiak előtt is lakott volt, ezt a kelta településmaradványok igazolják. A római korban a Kölnt Tungrival (Tongeren, Belgium összekötő út fontos állomásaként kapott szerepet. Szent Szerváciusz itt alapította a mai Hollandia első püspökségét 344, vagy 345-ben. A középkorban a Karoling Birodalom része, majd egy időre a Liège-i Hercegpüspökség és a Brabanti Hercegség közös felügyelete alá tartozott, azaz kondomíniuma volt. 1204-ben, a hollandiai városok közül elsőként szerzett városi jogokat (hasonlóan a szabad királyi városokéihoz).

Stratégiai szerepe miatt többször gazdát cserélt. 1632-ben Frederik Hendrik orániai herceg az Egyesült Tartományokhoz csatolta, majd Maastrichtban hatalmas erődrendszert építettek ki (l. fenti kép). Ezt az erődöt ostromolta sikeresen Vauban hadmérnök segítségével 1673-ban XIV. Lajos francia király; e harcokban hunyt el a Dumas hősét ihlető d’Artagnan gróf, akinek szobra ma is látható a várfal maradványainál. A város elesett, de a nijmegeni béke (1678) után visszakerült Hollandiához. 1748-ban rövid időre ismét franciák szállták meg az Osztrák örökösödési háború során. 1794 és 1815 között a Francia Birodalom része volt, majd a frissen alakult Limburg tartomány székhelye lett. 1830-ban, Belgium különválásakor is megőrizte hűségét a Holland Királysághoz, annak ellenére, hogy Limburg nagy része belga befolyás alá került. Nagyhatalmi döntések eredményeképpen Limburg kettészakadt, keleti része holland maradt, bár Maastricht Belgium földrajzi és kulturális közelsége miatt azóta is megőrizte egyedi arculatát.

A második világháború Maastrichtot sem hagyta érintetlenül. 1940. május 10-én foglalták el a német csapatok, de 1944 szeptember 14-én Maastricht volt az első holland város, amit a szövetségesek felszabadítottak. A XX. század második felében a környék bányászata, nehézipara összeomlott, Limburg Hollandia legszegényebb tartománya lett. Mára, az oktatás fejlesztésének köszönhetően, fellendült a gazdaság, elsősorban a szolgáltatások területén. Maastricht évek óta Hollandia „legjobb városa”. Európai hírét azonban annak köszönheti, hogy itt írták alá a köznyelven róla elnevezett, az Európai Uniót létrehozó szerződést.

Nevezetességek [szerkesztés]

Pokol kapu

Miasszonyunk „A Tenger Csillaga” bazilika (Basiliek van Onze Lieve Vrouw „Sterre der Zee”) román kori erődtemplom, búcsújáróhely, 1933 óta bazilika.
Szent Szerváciusz bazilika (Sint-Servaasbasiliek) román kori bazilika
Pokol kapu (Helpoort) és a városfal maradványai
Hoge Fronten - kiterjedt XVIII-XIX. századi erődrendszer
Bonnefanten Múzeum
D’Artagnan szobra az Aldenhofparkban

A maastrichtiak híresek burgundi életvitelükről, a francia és belga külináriai hagyományait ötvöző konyhaművészetükről. Maastricht népszerű a bevásárlóturisták körében.

Események [szerkesztés]

Karnevál
TEFAF - The European Fine Art Fair. Európa legnagyobb műtárgy-vására. (március)

Hírességek [szerkesztés]

Gerard Bergholtz (1939); válogatott labdarúgó.
Peter Debye (1884-1966) Nobel-díjas vegyész.
Szent Lambert (kb. 636-kb. 705^[1]) vértanú, Maastricht püspöke.
André Rieu (1949), hegedűművész.
Fred Rompelberg (1945) kerékpár-versenyző, az abszolút gyorsasági világrekord tartója (268.831 km/h).
Maxime Verhagen (1956), politikus.
Ad Wijnands (1959); kerékpár-versenyző; kétszeres Tour de France szakasz-győztes.
Boudewijn Zenden (1976), labdarúgó.
Benny Neyman (1951-2008), énekes.
Robin Frijns autóversenyző.