Nijmegen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nijmegen
Nijmegen (3).JPG
Látkép
Nijmegen címere
Nijmegen címere
Nijmegen zászlaja
Nijmegen zászlaja
Közigazgatás
Ország  Hollandia
Tartomány Gelderland
Polgármester Thom de Graaf
Irányítószám 6500-6546, 6663, 6679, 6683
Körzethívószám 024, 0481
Népesség
Teljes népesség 160 962 fő (2008) +/-
Népsűrűség 3,004 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nijmegen  (Hollandia)
Nijmegen
Nijmegen
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 51° 50′, k. h. 5° 52′Koordináták: é. sz. 51° 50′, k. h. 5° 52′
Nijmegen weboldala

Nijmegen (holland, Loudspeaker.svg kiejtése, helyi tájszólásban Nimwèège, németül: Nimwegen, franciául: Nimègue, spanyolul: Nimega) holland város és önkormányzat (község) Hollandia Gelderland tartományában, a német határ közelében. Neve a latinból (Noviomagus - újpiac) ered.

Nijmegen városa legnagyobbrészt a Waal folyó (a Rajna alsó folyásának legnagyobb ága) balpartján, egy morénahalom lábánál fekszik. Újabban a folyó túlpartjáról is hozzácsatoltak egy területet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandia egyik legrégebbi települése, 2005-ben ünnepelte 2000 éves fennállását és 1900 évvel korábban kapott városi jogait. A folyó enyhe szűkülete a közelében lévő árvízmentes magaslattal ősidők óta jól védhető átkelőhelyet jelentett. Régészeti adatok szerint már az újkőkorszakban és a bronzkorszakban is lakott hely volt. A római hódítás előtt a batávok törzsének szálláshelye volt. Julius Civilis batáv törzsfő felkelésének leverése után a rómaiak a limes részeként katonai tábort és várost hoztak létre itt, amely Traianus császár idején, i.sz. 104-ben az Ulpia Noviomagus Batavorum nevet kapta. Az i.sz. 2. században a mai Hollandia területének legnépesebb, legvirágzóbb városa volt, mintegy 5-6000 lakossal. Ezer évnek kellett eltelnie, amíg a környéken egy másik város, Utrecht elérte ezt a népességszámot.

A római birodalom bukása után a város a frankok kezébe került. Nagy Károly császár palotát építtetett itt. 830-ban a vikingek felégették. I. (Rőtszakállú) Frigyes császár német-római császár 1150 körül nagy várat építtetett, amelyből mára csak két kápolna maradt fenn. 1230-ban birodalmi városi rangot kapott, ugyanazokkal a jogokkal, mint Aachen. Hamarosan, 1247-ben azonban az eladósodott II. Frigyes német-római császár zálogba adta a várost és környékét a helyi nagyúrnak, II. Ottónak, Gelre és Zutphen grófjának. Mivel az adósságot soha nem fizették ki, a város ettől kezdve Gelderland része maradt.

1402-ben a város belépett a Hanza-szövetségbe. 1543-ban a tartománnyal együtt a Habsburg-ház kezére került, majd 1585-ben spanyol uralom alá jutott. 1591-ben Móric orániai herceg hódította meg. A francia–holland háború (1672–1679) idején 1672–74 között francia katonai megszállás alá került. 1678-ban itt folytak a háborút lezáró béketárgyalások, és itt kötötték meg a nijmegeni békeszerződést.

Látkép a Waal felől, 1641

A város fejlődése felgyorsult 1876 után, amikor megszűnt erődvárosi jellege és lebontották a városfalakat.

A város egyetemét - jelenlegi neve Nijmegeni Radboud Egyetem - a Hollandiában a reformáció óta háttérbe szorított katolikusok alapították 1923-ban, a katolicizmus egyenjogúságáért indított mozgalom keretében.

A második világháborúban, 1944. február 22-én egy 16 amerikai bombázóból álló kötelék a várost lebombázta, valószínűleg összetévesztették a közeli Kleve német várossal. Több mint 800 ember halt meg és szinte az egész történelmi felsőváros megsemmisült.

1944 szeptemberében, a szövetségesek Market Garden hadművelete keretében, súlyos harcok folytak a városban és környékén. A hadművelet nijmegeni része sikeres volt, a szövetséges deszanterők épségben elfoglalták a Waal stratégiai jelentőségű hídját, de végül az egész hadművelet kudarcot vallott. A nyugati fronton áttörés helyett a háború fél évvel meghosszabbodott, és a holland lakosság körében a téli éhínség súlyos áldozatokat szedett.

A második világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak a folyóparton lévő régi része, az Alsóváros nagyrészt megmenekült a háborús pusztításoktól, de szegény és elhanyagolt maradt. Hosszú évekig tartó vita után 1972-ben úgy döntöttek, hogy nagyszabású felújítást végeznek. Az egyre romló állagú házak nagy részét lebontották. 1975-ben viszont az Alsóvárost városképileg védett területnek nyilvánították, de addigra a legtöbb középkori épület már eltűnt. Csak néhány utca egyes részei maradtak meg eredeti vagy felújított állapotban.

A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a várost Hollandiában „vörös város”, "Havanna a Waal partján" nevekkel illették, szavazóinak baloldali beállítottsága miatt. Jelentős volt a marxizmus befolyása a diákság körében. Komoly összecsapásra került sor szélsőbaloldali házfoglalók és a városi hatóságok között 1981 februárjában.

A város vezetését a 2002-es és 2006-os önkormányzati választásokon is a holland baloldali parlamenti pártok (PvdA-szociáldemokraták, SP-szocialisták, GroenLinks-baloldali zöldek) szerezték meg.

A város a 20. század második felében erősen növekedett, de egyoldalúan délnyugati irányban. Magába olvasztotta a szomszédos Hatert, Hees és Neerbosch falvakat. A legjelentősebb bővülés Dukenburg és Lindenholt városrészek létrehozása volt a Maas és Waal folyókat összekötő csatornától nyugatra 1966 után.

A 21. század elején is sok konfliktus volt a városi közéletben. Több száz embert tiltottak ki ideiglenesen a város központjából a társadalmi normáknak nem megfelelő viselkedés miatt. Megtiltották a terepjárók (SUV) behajtását a központba, ami szintén nagy vitákat váltott ki. 2005-ben egy ismert társadalmi aktivistát (Louis Sévèke) lelőttek a város központjában.

A városfejlesztési tervekben szerepel a 2010-2020 közötti időszakra egy új városrész építése a Waal partján, a régi kikötő helyén, valamint egy új városi híd építése is.

A lakosságszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. sz. 2. századi 5-6000-ről csak a 19. század elejére nőtt Nijmegen lakosainak száma 10 000 körüli szintre. Ez a szám 1875-re 24 000-re, a századfordulóra 44 000-re nőtt. Az első világháború után már 70 000 körül járt a lakosság létszáma, és néhány évvel a második világháború után elérte a 110 000-et. 2020-ra 180 000 feletti lakosságszámot várnak. A lakosság jelentős része bevándorló, nem holland származású.

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
147 561 147 631 147 172 150 542 151 924 152 286 153 636 154 581 156 308 157 473 158 215 159 556 160 962 161 358 161 634

Gazdasági élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2000 éves kereskedelmi hagyományok mellett a város ma elsősorban az egyetem adottságaira támaszkodó tudásközpontokra (Mercator Science Parc, Novio Tech Campus) alapozza gazdasági életét. Jelentős a félvezetőgyártás és az egészségügyi ágazat ("Health Valley").[1] A foglalkoztatottak 6%-ának a turizmus ad munkát, ami ezzel megelőzi a közlekedési ágazatot, bár Nijmegen fontos közlekedési csomópont. A Rajna itteni ágán, a Waal folyón évente 165.000 teherhajó halad el, 160 millió tonna árut, 1,5 millió konténert szállítva. Ezeknek természetesen csak egy kis része köt ki a városi kikötőben, hiszen főleg Németország és Rotterdam között szállítják terheiket. De emellett évente mintegy 450 folyami turistahajó is kiköt a város rakpartjainál, rövidebb látogatásra hozva utasait.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nijmegen fontos közlekedési csomópont. A város kialakulásában a környező síkságból kiemelkedő magaslat mellett a Waal folyó szűkülete, mint átkelőhely játszott döntő szerepet. A Waal 1936-ban felavatott közúti hídja, amely a második világháborúban is stratégiai szerepet kapott, ma is regionális jelentőségű, hatalmas forgalmat bonyolít. (2005-ben naponta mintegy 50.000 jármű haladt át rajta.) Tehermentesítésére egy új városi híd (Stadsbrug) építését tervezik, 2011-es befejezéssel.

A városból mind közúton, mint vasúton elérhetőek a környező holland, német és belga nagyvárosok.

A következő fontos közutak érintik a várost:

Autópályák: A15, A50, A73/E31, A325, A326.

Országos főútvonalak: N325, N326, N842, N844.

Nijmegen vasúti hídját 1879-ben adták át a forgalomnak. 2004-ben e híd oldalára függesztettek fel egy kerékpárosok számára készült kis hídat.

A városban négy vasútállomás van. InterCity kapcsolat működik az amszterdami Schiphol repülőtér és egy sor holland nagyváros irányába. Több helyi jelentőségű vasútvonalon viszont, gazdaságtalanság miatt, az utóbbi évtizedekben megszüntették a személyforgalmat, így Kleve német várossal is.

Oktatás, tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nijmegen egyetemét, a Radboud Egyetemet[2] 1923-ban alapították. 2004-ig Nijmegeni (Katolikus) Egyetemnek nevezték, akkor vette fel Szent Radboud (vagy Radbod) nevét, aki a 899-917 között Utrecht püspökének rangját viselte, de az ottani normann pusztítások miatt Deventerben székelt.

Az egyetemnek 2006-ban 17.627 hallgatója és 4.336 alkalmazottja volt. A mágnességet kutató laboratóriuma világhírű: Európában egyedülálló módon 33 tesla, illetve 60 tesla erősségű mágneses mezőt (folyamatos, illetve lökésszerű módozatban) is létre tudnak hozni.

A városban ezenkívül egészségügyi főiskola és számos középiskola is működik. Sajátos intézmény a Leefwerkschool Eigenwijs, amely egész Hollandiából befogadja a máshonnan kizárt diákokat. Ennek az iskolának a hagyományai a 80-as évek baloldali politikai aktivitására nyúlnak vissza.

Nijmegen a pszicholingvisztika fontos tudományos központja is, itt található a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet és a Donders Agy-, Tudat- és Viselkedéskutató Intézet.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városhoz kötődő legfontosabb rendszeres tömegrendezvény a Nijmegeni Négynapos Túra (Nijmeegse Vierdaagse)[3], a világ legnagyobb gyalogtúra-eseménye, amelyet 1909 óta rendeznek meg, mindig július harmadik keddjétől. Mostanában több tízezer, közöttük sok külföldi résztvevője van, akik naponta különböző kategóriákban 30, 40 vagy 50 kilométert tesznek meg a város környékén. A rekordot 2003-ban állították fel, amikor 44.812 résztvevő indult, akik közül 40 706-an be is fejezték a túrát. 2006-ban azonban, első alkalommal, félbe kellett szakítani az eseményt mert már az első napon két ember meghalt a rendkívüli hőség következtében és a kiszáradásos rosszullétek nagy száma is túlterhelte az egyébként jól felkészült egészségügyi szolgálatot.

2010. július 20-23. között tervezik megrendezni a 94. alkalommal a túrát. (A világháborúk idején természetesen nem lehetett megtartani a tömegrendezvényt.)

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nijmegen Hollandiának a tengertől viszonylag távolabb eső részén található, bizonyos kontinentális éghajlati hatásokkal, meleg nyarakkal, hideg telekkel. A világ legészakibb szőlőtermelő területei között van Groesbeek városka Nijmegen közvetlen közelében. Az augusztusi átlaghőmérséklet 23,8 °C, a februári 0,3 °C. Az évi átlagos csapadék 735 mm.

A 2006. nyári európai hőhullám idején, július 19-én 38 °C feletti hőmérsékletet mértek a városban. Már július 18-án, a Négynapos túra első napján 36 °C meleg volt, aminek két sportoló is áldozatul esett - emiatt a rendezvényt, történetében először, leállították.

2009. január 6-a éjjelén a hőmérséklet -17,5 °C fokos rekordmélységre süllyedt.[4]


Nijmegen éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 17,4 19,9 26,7 31,6 36,5 36,3 38,7 38,2 33,3 30,5 21,2 17,6 38,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 5,8 6,5 10,2 14,1 18,6 21,2 23,5 23,8 29,9 14,7 9,8 7,0 14,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −0,7 0,3 2,5 3,8 7,7 10,8 12,5 12,2 10,7 6,9 3,9 1,6 6,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) −17,5 −17,1 −9,5 −4,6 −1,3 0,7 2,4 1,5 −1,8 −6,6 −10,8 −12,5 −17,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 63 39 59 46 60 71 62 58 68 65 70 74 735
Forrás: knmi.nl (Klimaatatlas van Nederland, normaalperiode 1971–2000, ISBN 90389 1191 2 KNMI[4] DWD[5]


Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nijmegen témájú médiaállományokat.