Alsó-Lotaringia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsó-Lotaringia
Lower-Lorraine (angol) Basse-Lotharingie (francia)
959 – kb. 1190
Flag of Lorraine.svg
843-870 Europe.jpg
Lotaringia királysága, ahogyan a 843-as verduni szerződés és a 870-es merseni szerződések alapján kialakult.
Általános adatok
Vallás keresztény
Kormányzat
Államforma Örökletes hercegség
Dinasztia Alsó-lotaringia hercegei
Elődállam
Utódállam
 Lotaringiai Királyság
Brabanti Hercegség 
Leuveni Grófság 
Liège-i Püspökség 
Namuri Őrgrófság 
Holland Grófság 

Az Alsó-Lotaringiai Hercegség vagy gyakrabban használt nevén Alsó-Lotaringia középkori feudális államalakulat volt a mai Belgium, Hollandia, valamint Németországnak a Rajna folyótól nyugatra eső területein, illetve Franciaország északi részén.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hercegséget a Karolingok birodalmához tartozó Lotaringiai Királyság felbomlása után hozták létre. A királyságot a 843-as verduni szerződés értelmében hozták létre I. Lajos francia király utódai és első uralkodója I. Lothár (akitől később a nevét kapta a királyság). Lothár halála után a királyságot többször is felosztották, mígnem 910-ben III. Károly francia király uralkodása alatt sikerült egyesíteni a területeket.

Ekkor alakult meg az egységes Lotaringiai Hercegség, amely 923-körül hűséget esküdött I. Madarász Henrik német királynak és ezzel gyakorlatilag kikerült a francia uralkodók befolyása alól. A Német-Római Birodalomhoz tartozó hercegséget 959-ben Brúnó kölni érsek két őrgrófságra osztotta fel, ezekből alakult ki később Felső-Lotaringia és Alsó-Lotaringia hercegsége. Alsó-Lotaringia a Rajna alsó folyása mentén, északabbra terült el.

Ettől kezdve a két hercegség történelme különvált, csak rövid időre, I. Gothelo lotaringia herceg uralkodása alatt (1033 és 1044) között egyesültek. Ezután azonban Felső-Lotaringia hamarosan az egyetlen hercegség maradt ezzel a névvel, mivel Alsó-Lotaringia felbomlott, területén önálló feudális államok alakultak a Német-Római Birodalom befolyási övezetében.

Az alsó-lotaringiai hercegi címet előbb Bouillon urai szerezték meg 1087-ben, majd 1106-ban Leuven grófja kapta meg. A leuveni grófoktól 1190-ben Brabant grófjai örökölték a hercegi címet, de eddigre a hercegség területe lényegében elveszett.

Utódállamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsó-Lotaringia területi integritásának elvesztése után számos utódállam jött létre területén, ezek közül a legfontosabbak:

A brabanti hercegek, névleg Alsó-Lotaringia hercegei, csak a következő területeket tudták megőrizni uralmuk alatt:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]