Tongeren (járás)
| Tongeren járás (Arrondissement Tongeren) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Belgium |
| Régió |  Flandria |
| Közösség | Flamand Közösség |
| Tartomány |  Limburg |
| Települések száma | 13 (résztelepülés: 100) |
| Alapítás éve | 1839 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Férfi | 97391 |
| Nők | 97938 |
| Népsűrűség | 309 fő/km2[2] |
| Kor szerinti eloszlás | |
| 0–19 | 18,85% |
| 20–64 | 64,61% |
| 65 felett | 16,54% |
| Más nemzetiségűek | 11,14% |
| Gazdaság | |
| Munkanélküliségi ráta | 7,39 % |
| Átlagos éves jövedelem | 13810 euro/fő |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 631,56 km2 |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
Tongeren járás egyike a belgiumi Limburg tartományban található három járásnak. A járás területe 631,56 km², lakossága 195 330 fő volt (2008. január 1-i adat).[3]
A járás közigazgatási és igazságszolgáltatási egységet is alkot. A tongerloi járási bíróság fennhatósága alá tartoznak a közigazgatási járás területén felül Bocholt, Bree, Kinrooi, Meeuwen-Gruitrode, Dilsen-Stokkem és Maaseik települések Maaseik járásból, illetve As, Genk, Opglabbeek és Zutendaal települések Hasselt járásból.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A járást 1839-ben alakították ki, amikor Hollandia és a függetlenné váló Belgium felosztották egymás között Limburgot. 1843-ban a belga-holland határ végleges kijelölésekor a járás további területeket nyert, többek között ide kerültek Kanne, Lanaken és Vroenhoven Hollandiától. A nyelvi határok 1963-as kijelölésekor számos település a környező járásokhoz csatoltak innen. 1971-ben Lanklaar és Stokkem településeket adta át Maaseik járásnak, illetve Klein-Gelmen-t Hasseltnek. 1977-ben utóbbi visszakerült a tongerloi járásba és fuzionált Heers várossal.
A járás települései [szerkesztés]
|
Földrajz [szerkesztés]
- Legmagasabb pontja: Remersdaal (287 m)
A népesség alakulása [szerkesztés]
- Forrás:1806 és 1970 között=népszámlálások; 1980 után= lakosok száma január 1-jén a népességnyilvántartóban
