Vallónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vallon Régió (Région wallonne (franciául)
Wallonische Region (németül))
Vallon Régió címere
Vallon Régió címere
Vallon Régió zászlaja
Vallon Régió zászlaja
Általános adatok
Ország  Belgium
Székhelye Namur
Alapítás éve 1993
Hivatalos nyelv francia, német (területfüggő)
Vezetője Rudy Demotte
Himnusza Le Chant des Wallons
Hivatalos ünnepe szeptember 27.
Népesség
Teljes népesség 3 498 384 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség 202 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16 844 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Walloon Region in Belgium and Europe.svg
Hivatalos weboldala

Vallónia vagyis a Vallon Régió (franciául Wallonie, németül Wallonien, vallonul Walonreye, hollandul Wallonië) identitási töltettel rendelkező földrajzi kifejezés Belgium déli, francia nyelvű részére.

Vallónia elhelyezkedése Belgiumban

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. századig a mai Vallónia Németalföld sorsában osztozott. Belgium függetlenné válása után a nehézipar gyorsan fejlődött, Európa fontos iparvidékévé vált a terület. A század végére éles különbség alakult ki a katolikus, alapvetően még mindig mezőgazdasági jellegű Flandria és az iparosodott Vallónia között. Vallóniában gyorsan teret nyertek a liberális és szocialista irányzatok.

A XX. század első felétől kezdve a nehézipar jövedelmezősége romlani kezdett. Ezzel egy időben Flandria fejlődése gyorsult. Az 1960-as évekre Flandria lett Belgiumon belül a fejlettebb vidék. Ez a háttere a nyelvi és területi autonómia törekvések megjelenésének, majd megerősödésének. A nyelvi törekvések mellett fontos szerepük volt gazdasági megfontolásoknak is, annak a meggyőződésnek, hogy a gazdasági gondok megoldását a másik közösség jelenléte hátráltatja.

Elhelyezkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vallon régió, általános szóhasználatban Vallónia, egyike Belgium három régiójának.

E régió jelenti a lakosság harmadát és a terület 55%-át. A francia nyelvhasználat a meghatározó de vannak német nyelvközösségek a területen. Mint a többi régiónak, a Vallon Régiónak is van saját parlamentje és önkormányzata mely funkcióját a belga alkotmányban meghatározott keretek között látja el. Fővárosa Namur. Hivatalos nyelve a francia és a német.

Földrajzi adottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vallon Régió területét a belga alkotmány pontosan meghatározza. "A Vallon Régió a következő provinciákból áll: Vallon-Brabant, Hainaut, Liège, Luxembourg és Namur." Területe 16,844 km²-ével (Belgium 55,18%-a) Belgium déli részét foglalja el. Továbbosztott 20 adminisztratív területre (arrondissements) és 262 településre.

Belgium alkotmányos rendszere saját választási és végrehajtási hatalmat adományoz a Vallon Régiónak, és a következő területeken ad illetékességből saját hatalmat:

  • mezőgazdaság és vidéki felújítások
  • terület- és városfejlesztés
  • gazdaság és külkereskedelem
  • foglalkoztatás és szakképzés
  • környezet-, víz-, és természetvédelem
  • lakásépítés
  • helyi kormányhivatalok, szubvencionált munkák, sport, és infrastruktúra
  • tudományos kutatás, új technológiák és energiahordozók
  • külkapcsolatok
  • egészségügy és szociális ügyek
  • turizmus és kulturális örökségek
  • regionális közlekedés, mobilizáció, és nyilvános munkák

Jelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1988. július 15-től a Vallon Régiónak saját zászlaja, himnusza és nemzeti ünnepe van, jóllehet, ezek nem reprezentálják az egész nemzetet.

A zászló a "coq hardi de gueule sur fond d'or" – 1913-ban tervezte Pierre Paulus, és 1998 júliusában vették át. Ez a Francia Közösség zászlaja is, és ennek is megvan a nemzeti ünnepe, melyet szeptember 27-én tartanak. A himnusz :"Le chant de Wallons" – Vallónia dala- szerzője Theophile Bovy (1900), zeneszerzője Louis Hillier (1901), és 1998 augusztusában lett a vallonok himnusza.

Saját logója: vörös "W nyíl", szárán a "Vallon Régió" felirattal.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb városok 2014-es népessége:

  • Charleroi 204 670 (Agglomeráció : 425 000)
  • Liège 197 013 (Agglomeráció 750 00)
  • Namur 110 770 (Agglomeráció 308 300)
  • Mons 93 367 (Agglomeráció 257 000)

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vallon Régió parlamentje egykamarás, 75 fővel. A tagokat 5 évre választják direkt általános választójoggal. A kormánynak a parlamenttel szemben elszámolási kötelezettsége van. A vallon parlament két funkciót gyakorol:

  • megtárgyalja és elfogadja a jogszabályokat, és kezdeményezheti vitára bocsátásukat.
  • ellenőrzi a vallon kormányt. Az ellenőrzés szavazás által történik.

A vallon kormányt a politikai többség adja. Az elnökkel együtt kilenc főt számlál. A 2007-es választás után a következőképp alakult a pártok parlamenti részvételi aránya:

A kormány vezetője, a miniszterelnök, 2005-ig Jean-Claude Van Cauwenberghe volt, ekkor Elio Di Rupo vette át helyét.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vallon gazdaságban nagy fejlődés volt tapasztalható a 19. században, főképp a Liège és Charleroi régióban. Belgium volt akkoriban az első ország, melyet elért az iparosodás a korai 1800-as években, főleg az acéliparban és szénbányászatban. Mindkettő megtalálható volt Vallóniában. 1842-ben John Cockerill (1790-1840), brit befektető, megalapította a Cockerill-Sambre vállalatot, mely Európa egyik fő acélgyártójává vált. Raoul Warocqué (1870-1917), aki jövedelmezővé tette a Mariemont-i szénbányákat volt Belgium leggazdagabb embere.

A nehézipar ezen ágainak jövedelmezősége a 20. század első felében indult hanyatlásnak. Ennek nyomán az ipari aktivitás Belgium nyugati részére tolódott. Flandria csak az 1960-as években előzte meg Vallóniát a gazdasági fejlődésben, mikor az északi területek produktivitása Vallónia szintjére fejlődött. Az acélipar krízise fájdalmasan érintette a területet. Vallónia második helyre szorult Flandria mögött a gazdasági fejlődés területén. 2004-ben az egy főre eső GDP 27,356 Flandriában, és mindössze 19,858 Vallóniában.

Jelenleg a gazdaság meglehetősen diverzifikált. Bár bizonyos területek, különösen Charleroi környéke, és Liège még mindig az acélipar krízisétől szenvednek, magas – némely területen 20%-os – munkanélküliségi rátával. A gazdasági fejlődés előmozdítására nagy hangsúlyt fektetnek a politikai célkitűzésekben.

Az Ardennek területe a Meuse folyótól délre kedvelt turistacélpont gazdag kulturális öröksége miatt. Különösen Bastogne, Dianant, Durbuy, és a híres balneoterápiás fürdők.

Tudomány és technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallónia számos tudományos és technológiai szervezetnek ad otthont.

  • ARESA, klinikai kutatási ág
  • Vallónia gépkocsi ágazata
  • kerámia termékek ágazata
  • ökoépületek
  • FNRS Fonds National de la Recherche Scientifique
  • Francqui Foundation
  • ICT ágazat
  • műtrágya gyártás
  • szilárd hulladék
  • közlekedési és logisztikai ág
  • vallon légügy (EWA)
  • vallon űrhajózás

Referencia

1. a belga alkotmány angol nyelven elérhető a kormány hivatalos weboldalán

2. Vallónia – Vallon Régió (Belgium). A világ zászlajai

Demográfiai adatok és nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallónia tartományai

A vallon régió Belgium déli részét foglalja el – 16,844 km²-es területen, és a következő tartományokból áll:

  1. Vallon-Brabant
  2. Hainaut
  3. Liège
  4. Luxembourg
  5. Namur

Főbb városai:

A francia hivatalos nyelv egész Vallóniában. A német hivatalos regionális nyelv a tartományon belül kilenc keleti körzetben, melyek Németországhoz tartoztak 1918-ig és jelenleg a Németnyelvű Közösséget alkotják. Néhány francia nyelvű közösségnek vannak hollandul vagy németül (vagy mindkét nyelven) igénybe vehető létesítményei. Egy, a Louvain-i Katolikus Egyetem által Louvain-La-Neuve-ben elkészített felmérés szerint (2006. június) a vallonok 19%-a beszél hollandul, míg a flamandok 59%-a franciául.

A Vallóniában beszélt francia nyelv ún. belga-francia. Ez a Franciaországban beszélt francia nyelvtől különböző mértékben térhet el a beszélő személyes adottságaitól függően. Az adminisztrációban és a médiában használatos francia azonos a franciaországival, a köznyelv néhány eltérése például számnevek esetén a 70 Belgiumban septante, 80 octante és a 90 nonante, míg az irodalmi franciában soixante-dix quatre-vingts, ill. quatre-vingts-dix, stb.

1990-ben Belgiumban a champenois, gaumais, picard, és vallon nyelvjárásokat, mint langues d'oil, vagyis a franciához közelálló, de nem azonos nyelveket ismerték el.

A vallon és a pikard dialektus domináns volt a 20. század elejéig, a francia a felsőbb osztályok nyelve volt. A francia oktatás fejlődésével a dialektusok eltűnőfélben voltak. Jelenleg erőfeszítések történnek a vallon dialektus elterjesztésére: néhány iskola nyelvtanfolyamokat indít, néhány rádiós programot ezen a nyelven sugároznak, de a próbálkozások korlátozott mértékben hoztak változást.

Hozzávetőleg 70 000 ember él a német nyelvű közösségben, melyet Európa egyik legjobban védett közösségeként tartanak számon.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "Vallónia" tájnevet a gael vellaunos – "bátor" szóból is eredeztetik. A szó gyökere, "vella" a walesi "wallon" szó, mint a hős "Caswallon" nevének esetében. Ugyanakkor sok germán helynév tartalmazza az idegen, külföldi jelentésű "Gal" vagy "Wal" szótőt (Vallónia Germania inferor római provincia része volt). A frank Meroving dinasztia a vallóniai Tournaiból származott, és a Karoling dinasztia gyökerei is Liège környékéről erednek. A francia nyelv eredetét is Vallóniába (és Észak-Franciaországba) teszik.

A "vallon" kifejezést használták a 18.-19. században Hollandiába emigrált franciaajkúakra is, például a "vallon egyházközség" Holland-Limburg megyében. A mai közfelfogásban (és a vallon idegenforgalmi reklámokban is) Vallónia "pays de vallées", "a völgyek országa".

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vallon filmeket gyakran sorolják a szocio-realista stílusba – az olyanokat mint a Darden Fivérek, vagy a Benoît Házaspár, és Patric Jean szocio-dokumentarista művei. A másik oldalon ott vannak Thierry Zéno – Vase de Noces -(1974), Mireille, és egyéb fiatalok – Jean-Marie Buchet-től (1979). C'est arrivé près de chez vous – magyar címe: Veled is megtörténhet – Rémy Belvaux-tól és André Bozel (1992), valamint az extravagáns Noël Godin és Jean-Jacques Rousseau. Vallónia sajnos nem rendelkezik filmmúzeummal. Nincsenek projektek, melyek a kísérleti filmművészetet támogatnák (experimentális film, underground, vagy egyszerűen csak más, szokatlan tartalmi vagy formai próbálkozások számára). Létezik ugyan egy ún. "művészet és esszé" színházi hálózat, de gyakorlatilag a mozi általános nézőközönségét szívja fel.

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint az ország születéséhez is köze van a színháznak, amennyiben egy operaelőadás egy dalától fellelkesült közönség indította el a szabadságharchoz vezető megmozdulásokat 1830-ban. A belga (vallon) színház mai művészi szintjéhez nagyban hozzájárult az 1970-es évek jeune théâtre (vö: alternatív színház) megújító hatása, vezetői ma jórészt a hivatalos kőszínházakat irányítják. Vallónia-Brüsszelben a támogatások rendszere szerint ma megkülönböztetnek contrat-programme, conventionné és subventionné fokozatokat, ez a rendszer más-más támogatási rendszerben más-más kötelezettségeket ír elő a színházaknak (előadásszám, stb.) A fenti rendszerbe tagozódnak a centre dramatique-ok is, melyek számos egyéb funkció ellátása mellett kissé a magyar fogalmak szerinti befogadószínházakra emlékeztetnek, ez Brüsszelben a Théâtre Varia. Vallónia-Brüsszel legtekintélyesebb prózai színháza a Théâtre National de la Communauté Française Brüsszelben (régebbi nevén Théâtre National de Belgique), igazgatója 1991 óta Philippe van Kessel, dalszínháza a Th. Royal de la Monnaie, jelentős színházak még: Théâtre de la Place(Liège), Les Voyageurs (Arlon), Centre dramatique hainuyer (Mons), Théâtres de Namur, Baladins du Miroir, Ancre (Charleroi), Atelier Jean Vilar (Louvain-la-Neuve), ill. Brüsszelben: Théâtre de Poche, Théâtre les Tanneurs, Th. de la Balsamine, Le Rideau de Bruxelles, Comédie Claude Volter, Th. 140, Th. Royal du Parc, Théâtre Royal des Galeries.

Vallónia-Brüsszelben ma öt akkreditált főiskolán képeznek színészeket, ez jelentős túlképzéshez vezet (összevetésül Olaszországban ill. Franciaországban is 5-5 szakfőiskola működik).

Vallónia németlakta területén működik a német (germanophone) közösség hivatásos színháza is, a Theater Agora. Számos fesztiváljából említendő a Bruxellons!, a Kunstenfestivaldesarts, a Festival de Th. Spa.

Kifejezetten erős a gyermekszínházi élet (théâtre pour jeunes publics). Számos korosztályos fesztiváljukból megemlítendő a Noël au Théâtre karácsonyi eseményét, akárcsak a magyar nyelvterületen hagyomány nélküli théâtre action műfaja is.

A belga színházművészet a (magyar megközelítésben peremhelyzetű) társművészeteket is támogatja: arts du cirque, arts forains, arts de la rue, számos szakmai szövetséggel.