Eupen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eupen
Eupen Government seat.jpg
A német közösség székhelye Eupenben
Eupen címere
Eupen címere
Eupen zászlaja
Eupen zászlaja
Eupen elhelyezkedése Liège tartomány területén
Eupen elhelyezkedése Liège tartomány területén
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Vallónia Vallónia
Közösség A belgiumi német nyelvű közösség zászlója Német nyelvi közösség
Tartomány Liège tartomány zászlója Liège
Járás Verviers
Polgármester Elmar Keutgen
Irányítószám 4700
4701
Körzethívószám 087
Népesség
Teljes népesség 18 717 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 48,74%
Nők 51,26%
Népsűrűség 177 fő/km2
Más nemzetiségűek 13,63% (2006)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 10,48 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 12,713 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 103,74 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eupen (Belgium)
Eupen
Eupen
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 37′, k. h. 6° 01′Koordináták: é. sz. 50° 37′, k. h. 6° 01′
Eupen weboldala
A St Nikolaus templom Eupen-ben
A városháza épülete, mellette jobbra a Klosterkirche épülete
Téli táj a Hohes Venn természetvédelmi területen

Eupen a belgiumi Liège tartomány területén található város, a belgiumi német nyelvi közösség székhelye. A város Belgium keleti határától nem messze fekszik, kb. 15 km távolságra található a legközelebbi német (Aachen) és holland (Maastricht) településtől, illetve a Hohes Venn természetvédelmi területtől.

2006. január elsején Eupen lakossága 18 248 fő volt, ebből 8892 férfi és 9356 női lakos. A város teljes területe, az önkormányzat fennhatósága alá tartozó területekkel együtt összesen 103,74 km², népsűrűsége 175,90 fő/km².

Rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eupen a 13. szd-ban a Limburgi Hercegséghez tartozott, majd előbb a brabanti, később a brugundi herceggek, illetve az osztrák és a spanyol Habsburgok birtoka lett.

Az első világháborút lezáró versailles-i béke értelmében a várost és környékét, illetve a szomszédos Malmedy városát belga fennhatóság alá helyezték, 1920-tól 1925-ig.

A város végleges hovatartozását a békeszerződés értelmében népszavazással kellett volna eldönteni, de a belga hatóságok, élükön Herman Baltia tábornokkal szabotálták a szavazás lebonyolítását. Az elvárt titkos szavazás helyett minden helyi polgár szavazata mellé feljegyezték nevüket és címüket is. A kilakoltatástól való félelmükben a lakosság nagy része a Belgiumhoz való csatlakozásra adta voksát.

A belgiumi német közösség székhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993 óta Eupen a belgiumi német nyelvi közösség (németül: Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens, franciául région germanophone) székhelye, itt található a közösség parlamentje és kormánya is. A város hivatalos nyelve a német, bár sok helyen beszélték a holland nyelvet, egészen a 18. sz.-ig.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eupenben található a nyelvi közösség által fenntartott főiskola, a Autonome Hochschule in der deutschsprachigen Gemeinschaft, amely tanárokat és egészségügyi dolgozókat képez.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösség saját színházat működtet (hivatalosan St.Vith székhellyel), Agora néven, (Agora Theater der deutschsprachigen Gemeinschaft Belgiens/Belgium németajkú közösségének színháza). Ez egyetemi szinpadból, amatőr körülmények között, önszerveződő módon született 1980-ban. Mára hivatásos színház, irodalmi, gyermek- és felnőtt előadások tekinthetőek meg.

A 2004/05. évadot nyitó hét darabból álló repertoárból hat gyermek- és ifjúsági előadás volt. A teljes társulat 30 fős, évi átlagban két premiert tartanak. A színház 1996-ban elnyerte a közhasznú fokozatot (németül Gemeinnützigkeit, franciául association sans but lucratif, röviden asbl.), amelynek értelmében az adózók támogatásukat az adóból leírhatják. A társulat fennállása alatt számos díjat elnyert, melyből a legjelentősebb a Kölner Theater-Preis és Hauptpreis der Presse.

Fontosabb időpontok Eupen történelmében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1213-ból származik Eupen városának, illetve az itt található St. Nikolaus templomot említő első irásos emlék. A város ekkor a Limburgi Hercegség része volt.
  • 1288-ban a Worringen-i csata után a Limburgi hercegséget I. János herceg a Brabanti Hercegséghez csatolja.
  • 1387-ben a Brabanti és Limburgi hercegségek a Burgundiai hercegek birtokába kerülnek. Eupen városa leég a hollandia Guelders hercegség ellen vívott harcok során.
  • 1477-ban Brabant és Limburg az osztrák Habsburg-ok birtoka lesz.
  • 1544-ben a flandriai Mechelen városában nevelkedett V. Károly német-római császár a városnak piactartási jogot adományoz, a város ezután évente kétszer tarthat vásárt.
  • 1555-ben Brabant és Limburg ismét gazdát cserél, ekkor a spanyol Habsburg család birtokába kerül.
  • 1565-ből származik a protestáns hit és a protestánsok első említése Eupen történelmében
  • 1582-ben Eupent a spanyol Alba herceg ellen harcoló holland csapatok elfoglalják és felégetik.
  • 1635-ben a várost elérte a pestis.
  • 1648-tól Eupen önálló helyi törvényszékkel rendelkezik.
  • 1674-ben városi címet kap.
  • 1680-as években indult be a helyi textilipar.
  • 1713-ban az utrechti béke következményeként Eupen és környéke ismét az osztrák Habsburgok birtokába kerül, Limburg és Brabant hercegségekkel együtt.
  • 1794-ben Eupen-t elfoglalják a forradalmi Franciaország csapatai és az újonnan kialakított Ourthe département, Liège préfecture , Malmedy sous-préfecture része lesz.
  • 1815-ben a bécsi kongresszus-t követően Eupen-t a Porosz Királysághoz csatolják, ahol a Rajnai Provincia része lesz.
  • 1920-ban az első világháborúban vesztes németekkel kötött versailles-i békeszerződés értelmében Eupen és a Keleti kantonok (Ost-Kantone) néven ismert területek Belgiumhoz kerülnek.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza klasszicista stílusban épült, közvetlenül mellette található az 1771-ben épült barokk stílusú apátsági templom. Korábban a városháza épülete adott otthon az apátságnak. eupen még további négy templom található

  • Szt. Nikolaus templom 1727-ben szintén épült, szintén barokk stílusú
  • a Szt. Lambert kápolna 1690-ben épült
  • a neogótikus stílusú evangélikus templom 1850-ben épült fel
  • a Szt. József templom 1871-ben a felsővárosban épült

A város főterén a gazdag városi patríciusok 1752-ben épített házai láthatók.

Eupen ismert szülöttei és lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eupen témájú médiaállományokat.