Arlon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arlon
Arlon E2aJPG.jpg
Arlon címere
Arlon címere		 Arlon zászlaja
Arlon zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Vallónia Vallónia
Közösség A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány Luxembourg tartomány zászlója Luxembourg
Járás Arlon
Polgármester Raymond Biren
Körzethívószám 063
Népesség
Teljes népesség 27 763 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 49,61%
Nők 50,39%
Népsűrűség 224 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 22,02%
20–64 63,39%
65 felett 14,58%
Más nemzetiségűek 9,38% (2006. július 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 10,6% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem 14 500 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 118,64 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arlon (Belgium)
Arlon
Arlon
Pozíció Belgium térképén
Koordináták: é. sz. 49° 41′, k. h. 5° 49′
é. sz. 49° 41′, k. h. 5° 49′
Arlon weboldala

Arlon város Belgiumban. Luxemburg tartomány és Arlon járás székhelye. Franciául Arlon, flamandul Aarlen, németül Arel. Lakosainak száma 26.000 (2005). Idegenforgalmi központ Belgium délkeleti részén. A városban és környékén franciául beszélnek, de elvétve még hallani a kihalóban lévő moselfrank dialektust is.

Tartalomjegyzék

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

A város a tengerszint felett 404 m magasságban a Semois folyó partján, a Luxemburgi Nagyhercegség határához közel, Brüsszeltől 190 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A római hódítást megelőző időkben a környéket a Treveri nevű kelta-germán törzs lakta. A települést Kr. e. 52-ben a rómaiak alapították Orolaunum néven, Tongeren és Tournai városokkal együtt a legrégibb belga városok közé tartozik. Kr.u. 46-ban a római úthálózatban a település lett a Reims-Trier és a Tongeren-Metz útvonalak találkozási pontja. A városban feltárt gall-római maradványok, szobrok, emlékművek is tanusítják, hogy a város jelentős hasznott húzott kedvező fekvéséból, élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A 3. századi germán invázió megszakította ezt a fejlődést, annak ellenére, hogy a város lakói még egy védelmi rendszert is kiépítettek a város köré (a fal egyik maradványa ma is látható).

A 10. században Arlon és környékén a 9. században grófságot, később őrgrófságot alakítottak ki. 1060-ban az első ismert arloni gróf, Walerán a Knipchen dombon építette fel kastélyát. A késő középkorban a grófság Limburggal perszonáluniót alkotott, majd 1214-től Luxemburg része lett.

1839-ben Luxemburg felosztásakor a grófságot egy belga és egy nagyhercegségi részre osztották. A belgákhoz került területet - bár lakossága a luxemburgit beszélte - hozzácsapták a francia nyelvű Luxemburg tartományhoz. A terület megosztásához az adott okot, hogy a belga részen nem volt egy olyan nagyobb város, ami a tartományi székhely funkciót el tudta volna látni. Ugyanakkor a város fekvése stratégiailag is nagyon értékes az észak-déli közlekedés szempontjából a Bastogne-Arlon-Attert vonalon, és ez az út biztosította a Belga Királyság számára a 19. században a legrövidebb kapcsolatot Longwy és Liège között. A következő években Arlonban közigazgatási épületek, bíróságok, múzeumok épültek és bővültek a város közúti kapcsolatai. 1976-ban Autelbas, Bonnert, Fouches, Guirsch, Heinsch és Toernich helységeket csatolták hozzá.

2004-ben a város, mint a Marc Dutroux gyilkossági ügy bírósági tárgyalásának helyszíne, tett szert szomorú nemzetközi nyilvánosságra.

Látnivalók[szerkesztés]

Jupiter istennek szentelt gall-római oszlop másolata a város főutcáján

Arlon számos látnivalót kínál, mint az óvárosban a Grande Place és a Place Leopold, továbbá a 17.században épült Szent Donát templom; a neogótikus Szent Martin templom 1914-ből, melynek nagy orgonája 52 regiszteres. A Grand Rue elején található egy gallo-román oszlop másolata, amelyet Jupiter istennek szenteltek (az eredeti a régészeti múzeumban található).

A Luxembourgi Régészeti Intézet (L'Institut Archéologique du Luxembourg[2]) üzemelteti az arloni régészeti múzeumot[3], amelyben Belgium egyik legnagyobb régészeti gyűjteménye kapott helyet és fontos gall-római antik gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeumban számos római szobor és a meroving korból származó sírmellékletek találhatók.

A városban még ma is látható a gall-római korból (Kr.u. 3. század) származó városfal egy maradványa, amely az egyik legrégebbi erődítmény egész Belgiumban[4]. A fal maradványai a Rue des Ramparts utcában tekinthetők meg.

További látnivaló még az 1865-ben épült zsinagóga és a vasútállomás épülete 1885-ből.

Közlekedés[szerkesztés]

Arlon a fontos Brüsszel-Namur-Luxemburg vasútvonalon fekszik. A vasútállomás naponta kb.110 szerelvényt fogad.

Az Athus-Meuse vonal kapcsolja Arlont Athuson, Rodange-on (Luxemburg), Bertrixon, Libramont-n és Dinant-oon keresztül a namuri agglomerációhoz.

Testvérvárosok[szerkesztés]

A város híres szülöttei[szerkesztés]

A Szent Martin templom

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
  2. ↑ L'Institut Archéologique du Luxembourg
  3. ↑ Le Musée Archéologique
  4. ↑ Arlon Museum & Galleries (Belgian Tourist Office)
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 5. o. ISBN 963-05-6612-5 (Aarlen címszó)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arlon című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arlon témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arlon&oldid=13217336”