Egyenáram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Példák egyenáram lehetséges időbeli lefolyására
Az egyenáram jele.

Az elektromos áramot akkor nevezzük egyenáramnak (angolul direct current, rövidítve: DC), ha az áramkörben a töltéshordozók állandó vagy változó mennyiségben, de egyazon irányban haladnak. Az időegység alatt átáramló töltésmennyiség az áramerősség.
Az egyedi elektronok vándorlásának sebessége körülbelül 0,1 mm/s[1]

Egyenáramú áramforrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyenáram előállítható váltakozó áramú áramból is egyenirányítással.

Egyszerű diódás egyenirányító

Egyenáram erőssége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektromos egyenáram erőssége a vezető keresztmetszetén 1 másodperc alatt áthaladó töltések mennyisége:

I={Q \over t} ,

Ahol
I: az áram (A),
Q: töltés (C),
t: idő (s)

Az egyenáram és a váltakozó áram közötti különbség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyenáramnál a két pólus között kialakuló áram mindig egy irányba folyik. Váltakozó áram esetén a töltéshordozók mozgási iránya is változik az időben. Az áramerősség váltakozó áram esetén az effektív érték, az adott keresztmetszeten áthaladó töltéshordozók skaláris összege.

A technikai áramirány megegyezés alapján a magasabb potenciálú (pozitív) pontból halad az alacsonyabb potenciálú pont felé.

A váltakozó áram iránya periodikusan változik. Pl. 50 Hz-es hálózatban a kialakuló áram iránya ötvenszer pozitív és ötvenszer negatív egy másodperc alatt.

Az egyenáram hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hőhatás: Az elektromos áram hőhatása több,egymáshoz kapcsolódó kölcsönhatás eredménye. A fémek esetében: - az elektromos mező gyorsítja a szabad elektronokat; - az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,azokat élénkebb rezgésre kényszerítik,tehát a vezető felmelegszik - a felmelegedett vezető kölcsönhatásban van a környezetével és felmelegíti azt.

Kémiai hatás: Vegyületek szétválasztásában is alkalmazzák (például \mathrm{2H_2O   \rightarrow   2H_2 + O_2}).

Élettani hatás: Erős sejtkárosító hatása van. Élő szervezetbe jutva hosszú távon relatíve magas feszültség és alacsony áramerősség esetében (is) akár halált is okozhat, ami a már említett elektrolízis miatt következhet be: a vérből kiváló gázok a szívbe jutva halált okoznak.

Mágneses hatás: Tekerccsel induktivitást és mágneses mezőt lehet létrehozni. Kondenzátorral együtt váltakozó áram jön létre. Ilyen alkatrész pl. az oszcillátor is.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]