Megmaradási tétel
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 júliusából) |
A fizikában a megmaradási tétel azt állítja, hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során, azaz az illető fizikai mennyiség megmaradó mennyiség. A megmaradási tételek egy része, sőt az általános relativitáselmélet és a kozmológia legutóbbi eredményei szerint talán a többsége nem általános érvényű. Bizonyos kölcsönhatások esetén érvényesek csak, van amelyik több kölcsönhatás esetén is érvényes, van, ami csak kevesebb esetén. A következő megmaradási tételek fordulnak elő a fizikában:
Tartalomjegyzék |
A téridő mennyiségeire vonatkozó megmaradási tételek [szerkesztés]
Nem sérülő szimmetriák [szerkesztés]
- energiamegmaradás – a relativitáselméletben a négyesimpulzus-megmaradás része
- impulzusmegmaradás – a relativitáselméletben a négyesimpulzus-megmaradás része
- az impulzusmomentum megmaradása
Sérülő szimmetriák [szerkesztés]
- a paritás megmaradása
- a töltésparitás megmaradása
- szuperszimmetria
Csak a klasszikus mechanikában használható, szimmetriához nem kötődő megmaradási tétel [szerkesztés]
- tömegmegmaradás – közelítő, tapasztalati tétel, egyébként a tömeg az energia egy formája
Új megmaradó menyiséghez nem kapcsolódó szimmetriák [szerkesztés]
"Belső" mennyiségekre vonatkozó megmaradási tételek [szerkesztés]
Általánosan érvényes megmaradási tételek [szerkesztés]
- az elektromos töltés megmaradása
- a mágneses fluxus megmaradása
- a színtöltés megmaradása
- a barionszám megmaradása
A gyenge kölcsönhatásban sérülő megmaradási tételek [szerkesztés]
- a CP-szimmetria
- a ritkaság megmaradása
- a báj megmaradása
- a bottom-szám megmaradása
- a top-szám megmaradása
- a leptonszám megmaradása
- az ízszimmetria
Csak az erős kölcsönhatás megmaradási tétele [szerkesztés]
- az izospin megmaradása – de a harmadik komponensét az elektromágneses kölcsönhatás is megőrzi
Sérülő megmaradási tételek [szerkesztés]
- a gyenge izospin megmaradása spontán sérül
Globális és lokális szimmetriák [szerkesztés]
Egy fizikai rendszer megmaradó tulajdonsága megmaradhat lokálisan, vagy globálisan. A lokális megmaradáshoz a tulajdonságnak az egyik helyről a másikra kell áramlania és nem egyszerűen csak eltűnni egy helyen és megjelenni egy másikon, mint a globális megmaradás esetén.
A lokális megmaradás esetén a tulajdonsághoz kötődik egy kölcsönhatás egy közvetítővel (makroszkopikus esetben erőtörvénnyel). Ilyen például az elektromos töltés megmaradása, amihez az elektromágneses tér (foton) és az elektromágneses kölcsönhatás (például Coulomb-törvény) kapcsolódik és ami a lokális mértékszabadságnak, egy lokális U(1)-szimmetriának a következménye.
Nem ilyen például az impulzusmomentum megmaradása, ami egy globális forgatással szembeni invarianciából következik. Két gyorsan forgó – azaz impulzusmomentummal rendelkező – test között azonban nem lép fel pusztán a forgásuk miatt erőhatás.
Noether-tétel [szerkesztés]
Ha a fizikai rendszer egy Lagrange-függvénnyel leírható, akkor a Noether-tétel szerint a megmaradási törvény ekvivalens egy folytonos szimmetriatranszformációval szembeni invarianciával.

