Mérés

A mérés során a mért mennyiséget jellemző mérőszám meghatározása a célunk. Ehhez előzetesen rögzítenünk kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet.

A mérés fogalma, feladata

A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai, stb. mennyiség nagyságának, arányának, stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be. A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a metrológiának a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme.

A mérőeszköz megválasztása

A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez mérőeszközt használunk. A mérőeszköz kiválasztása már elvileg helyes kell, hogy legyen! A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága! A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek. Ismert példa: Milyen hosszú a tengerpart? (lásd fraktálok).

A mérés bizonytalansága

A mérésnél a mérőeszköznek van egy adott hibája, (az eszköz mindig pontosabb legyen, mint amit a méréstől elvárunk!) van a leolvasásnak is egy hibája, valamint a számolás során is követhetünk el hibát.

Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során

A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel!

Határesetek

Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.

Nem mérhető, de összehasonlító dolgok, ugyanakkor a mérőeszköz szempontjából változó mérésénél standardokat, kalibrátorokat és kontroll eszközöket dolgoznak ki, vagy használnak (például az orvostudományban a laboratóriumi minták mérésénél, a pszichológiában az intelligencia mérésénél stb.

Törvények

A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.

További mérési témák

• régi súlyok és mértékek
• mérés a kvantummechanikában
• hőmérséklet és nyomás mérés időskálája
• bizonytalanság a mérésben
• súlyok és mértékek
• ökonometria

Lásd még

• Mértékegység
• Méréstudomány (metrológia)
• Nagyságrend és átváltás
• SI alapegységek
• SI származtatott egységek
• SI prefixumok
• Szabványosítás

Külső hivatkozások

• A Dictionary of Units of Measurement
• különféle mértékegységek átszámítása
• időzónák átszámítása
• az univerzum léptéke
• http://vili.pmmf.hu/jegyzet/meres/21.html
• Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer ZRt. 2006)