Mérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mérés során a mért mennyiséget jellemző mérőszám meghatározása a célunk. Ehhez előzetesen rögzítenünk kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet.

A mérés fogalma, feladata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérés a természet jelenségeiről való ismeretek megszerzésének egyik alapvető módszere. A mérés tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenységek összessége, amelyekkel valamely fizikai, kémiai, csillagászati, statisztikai, stb. mennyiség nagyságának, arányának, stb. jellemzésére alkalmas. A mérés eredményéül a választott mértékegységben kifejezett értéket kapjuk. Ebben az esetben bukkan elő közvetlen mérési tevékenységként a számolás, (darabok, vagy események számolása, vagyis a természetes számsor tagjainak nullától kezdődő felsorolása). A mérőszám csak egy nála nagyobb, és egy nála kisebb korlátérték közé határolható be. A mérésre vonatkozó ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika a metrológiának a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozó része. A mérés a kutatás, a termelés, az üzemeltetés, az elosztás nélkülözhetetlen eleme.

A mérőeszköz megválasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérésnél a mérés számszerűsítéséhez mérőeszközt használunk. A mérőeszköz kiválasztása már elvileg helyes kell, hogy legyen! A helyes mérés előfeltétele a mérés (és a mértékegység) reprodukálhatósága! A mérési eredmények azonban a használt mérőeszközöktől, illetve a mértékegységtől függően különbözőek lesznek.

A mérés bizonytalansága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérésnél a mérőeszköznek van egy adott hibája, (az eszköz mindig pontosabb legyen, mint amit a méréstől elvárunk!) van a leolvasásnak is egy hibája, valamint a számolás során is követhetünk el hibát.

Hibátlan számolás az adatok feldolgozása során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műszerek, eszközök helyes használata (esetleg működésük) külső körülményektől is függnek, ezek a körülmények többnyire akaratunktól függetlenek, hatásukat nem sikerül mindig elhárítani. A jó mérés sok előkészületet, előtanulmányt, megfontolást igényel!

Határesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak mérhető és nem mérhető dolgok (inponderábiliák), illetve vannak összemérhető és össze nem mérhető dolgok (inkomparabiliák). Léteznek mérhetetlenül kicsiny és mérhetetlenül nagy (végtelenhez tartó számosságú) dolgok is. A tudományok így az általa vizsgált tárgyak mérhetősége szempontjából nem azonos fajsúlyúak, de minden tudomány igyekszik megfelelő mérési technikát, tudományos módszert alkalmazni.

Nem mérhető, de összehasonlító dolgok, ugyanakkor a mérőeszköz szempontjából változó mérésénél standardokat, kalibrátorokat és kontroll eszközöket dolgoznak ki, vagy használnak (például az orvostudományban a laboratóriumi minták mérésénél, a pszichológiában az intelligencia mérésénél stb.

Törvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.

Az erre vonatkozó magyar jogszabály az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos. A mérésügyi hatóság neve: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

További mérési témák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • régi súlyok és mértékek
  • mérés a kvantummechanikában
  • hőmérséklet és nyomás mérés időskálája
  • bizonytalanság a mérésben
  • súlyok és mértékek
  • ökonometria

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]