Fermion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.

Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a mezonok), fermionok is (mint. például a barionok), teljes spinüktől függően.

A Pauli-elv felelős az elektronhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).

Példák fermionokra:

Részecske spin (h/(2π))
elektron 1/2
kvarkok 1/2
proton 1/2
neutron 1/2
Δ részecske (barion) 3/2
neutrínó 1/2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]