Faraday elektrolízis-törvényei
Faraday elektrolízis-törvényei mennyiségi összefüggések, amelyek Michael Faraday 1834-ben publikált elektrokémiai kutatásain alapulnak.[1]
Tartalomjegyzék |
A törvények ismertetése [szerkesztés]
A törvényeknek különböző változatait megtalálhatjuk könyvekben és tudományos folyóiratokban. A legáltalánosabb szövegezések talán az alábbiak:
- Faraday első elektrolízis-törvénye: Az elektrolízis során az elektródokon képződő anyag tömege (m) arányos az áthaladó elektromos töltésmennyiséggel (Q). Az elektromos töltésmennyiséget általában coulomb-ban szokás megadni, és nem azonos az elektromos árammal.
- Faraday második elektrolízis-törvénye: Adott elektromos töltésmennyiséggel elektrolizált anyag mennyisége arányos az anyag kémiai egyenértéksúlyával. Más szavakkal: azonos töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiséget választ ki.
Matematikai formulák [szerkesztés]
Faraday két törvénye összefoglalható egyetlen képlettel:
ahol
az elektrolízis során képződő anyag mennyisége
az elektromos töltésmennyiség
= 96 485 C/mol-1 a Faraday-állandó
az anyag moláris tömege
az oxidációsszám változása
Megjegyzés:
az anyag kémiai egyenértéksúlya.
Faraday első törtvényében az
, az
és
konstansok, tehát minél nagyobb a
értéke, annál több anyag fog képződni (
).
Faraday második törvényében a
, az
és
konstansok, tehát minél nagyobb az
(kémiai egyenértéksúly), annál több anyag fog képződni (
).
Egyenáramú elektrolízis esetén
, amelyből következik, hogy
amelyből következi, hogy
ahol
a képződő anyagmennyiség mólban kifejezve: 
a teljes idő, ameddig az egyenáramot alkalmaztuk.
A bonyolultabb, változó elektromos áram esetén az elektromos töltésmennyiség (
) az elektromos áram (
) idő (
) szerinti integrálja:
Ahol
az elektrolízis teljes ideje. Megjegyzés: a zárójel az
(
) képletben nem szorzást jelent, hanem az áram az egy idő (
) szerinti függvény.[2]
Források [szerkesztés]
- ↑ Ehl, Rosemary Gene, Ihde, Aaron (1954.). „Faraday's Electrochemical Laws and the Determination of Equivalent Weights”. Journal of Chemical Education 31 (May), 226 – 232. o.
- ↑ For a similar treatment, see Strong, F. C. (1961.). „Faraday's Laws in One Equation”. Journal of Chemical Education 38, 98. o.
További információk [szerkesztés]
- Serway, Moses, and Moyer, Modern Physics, third edition (2005).
Kapcsolódó oldalak [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Faraday's laws of electrolysis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.





a képződő anyagmennyiség mólban kifejezve: 
