Škoda Holding

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Škoda Holding
Skoda Holding logo.png
Típus magáncég
Alapítva 1859
Székhely Plzeň, Csehország
Iparág gépgyártás
Termékek turbinák
villamosmozdonyok
villamosok
vasúti járművek
trolibuszok
Árbevétel 262 millió (2005)
Alkalmazottak száma 3600

A(z) Škoda Holding weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat.

A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Emil Škoda, Plzeňben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.

Škoda néven jelenleg a Volkswagen cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: Škoda Auto.

A Škoda Holding felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Škoda Power a.s.[1] – Energetikai berendezéseket (gőzturbinákat, hőcserélőket, kondenzátorokat, atomreaktorokat) gyártó vállalat, központja Plzeňben található.
  • Škoda Power Pvt. Ltd. – A Škoda Holding erőművi berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozó indiai vállalata, amely Delhiben működik.
  • Škoda Jinma Turbine Ltd. – A Škoda Holding és a kínai Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation közös vállalata, amely gőzturbinákat és egyéb erőművi berendezéseket állít elő.
  • Škoda Transportation s.r.o.[2] – Közlekedési eszközök (villamosok, motorvonatok, metrószerelvények, villamosmozdonyok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van.
  • Škoda Electric s.r.o. – Trolibuszok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglakozó vállalat, Plzeňben működik.
  • ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.[3]
  • Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat.
  • VÚKV a.s. – Prágában működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.[4]
  • Sibelektroprivod – A Novoszibirszkben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket.
  • Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A budapesti székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda.

Škoda termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Škoda troli

A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta. A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is. A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok. A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki. A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a második világháború után felhagytak.

A gyár történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1899–1945[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A céget Emil Škoda alapította 1899-ben (cseh neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hídakat, fegyvereket is gyártott.

1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4'-esre keresztelt járműből 51 készült az első világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az Excelsior, ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.

1923. december 15-én jegyzik be a „Szárnyaló Nyilat”, mint márkavédjegyet.

1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.

1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.

Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607 db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó „öregapja”. (A típus „egyenes ági” leszármazotja a „régi” Octavia és a Felicia is.)

1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.

Panzer 38

A második világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.

A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.

1948–1990[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig „megélt” a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.

1990-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cég privatizációja a 1989-től 1992-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az AZNP-t 1991. március 28-án vette át a Volkswagen. 2000-ben alakult meg a Škoda Holding.

Škoda logo

A logó története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.

A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során, csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy „verziófrissítésen”. Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A.s. – Akciová společnost; Részvénytársaság (Rt)
  2. S.r.o. – Společnost s ručením omezeným; Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
  3. Úvodní → Úvod - ŠKODA VAGONKA a.s
  4. VUKV a.s

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat.