Limoges
| Limoges | |||
| Cathédrale St-Étienne | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Limousin | ||
| Megye | Haute-Vienne | ||
| Polgármester | Alain Rodet (2008–2014) | ||
| INSEE-kód | 87085 | ||
| Irányítószám | 87000 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 136 539 fő (2006) +/- | ||
| Népsűrűség | 1730 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 209–431 m | ||
| Terület | 77.45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 45° 50′ 7″, k. h. 1° 15′ 45″ | |||
| é. sz. 45° 50′ 7″, k. h. 1° 15′ 45″ | |||
| Limoges weboldala | |||
Limoges nagyváros Franciaország középső részén, a Vienne folyó partján. Limousin régiójának és Haute-Vienne megyének a székhelye.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Gall törzs székhelye volt itt, amelyet a rómaiak erőddé alakítottak át és hidat építettek a folyó felett. 250 táján Martialis kezdte terjeszteni a keresztény hitet. A legenda szerint a római színházban félbe szakított egy előadást, hogy ott hirdesse igazát, s amikor ezért börtönbe akarták vinni, csoda történt, a börtön összeomlott s ő kiszabadult.
Limoges nevét a középkorban és a reneszánsz korban egy sajátos művészet tette országosan híressé, itt készültek a legszebb zománcok. Az émail-festészet a XVI–XVII. századig virágzott a városban. A XVIII. században egy új művészet és iparág honosodott meg, a porcelánkészítés. Sèvres mellett Franciaországban ma is a limoges-i porcelán a legnevezetesebb. Renoir pályája kezdetén porcelánfestőként dolgozott a városban.
Demográfia [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- A Vienne-parti dombon, a katedrális körül terül el a felsőváros, a Cité, attól nyugatra pedig a Chateau-negyed alakult ki, ez volt az iparosok és a kereskedők központja. A két rész jellegében a mai napig eltér egymástól.
- Cathédrale St-Étienne – a Cité-negyed központja a dombtetőn. Alapjait már 1273-ban lerakták egy régi román templom helyén, a befejezés a XV. század végére maradt, sőt a XIX. században fejezték be a főhajót. A kereszthajó bejárata a hatalmas portail St-jean három szintre nyúlik fel, a XVI. században készült. A torony alsó emeletei román stílusúak, a felső rész gótikus, a toronysisakot 1571-ben villámcsapás semmisítette meg.
- Musée municipal – az egykori püspöki palotában lévő múzeum főleg a zománcmunkák gyűjteményéről híres, több mint 300 műalkotást lehet megtekinteni. De Renoir néhány munkája is megtekinthető itt.
- Jardins de l’Évéché – hatalmas park, melyet teraszosan alakítottak ki.
- Pont St-Étienne – híd a Vienne folyó felett, a rómaiak által lerakott alapokra épült 1210-ben.
- Église St-Michel-des-Lions – a Chateau-negyed központja a középkori templom, amely a torony mellett álló két oroszlánszoborról kapta nevét. A XIII.–XV. században épült, jellegzetes csaknem 70 méter magas tornya.
- Martialis sírja - a szent tiszteletére építettek a sír fölé a VI. században egy kápolnát, később több apátsági templomot is. A kriptát a szent sírjával 1960-ban tárták fel, itt látható eredeti szarkofágja.
- Musée Adrien-Dubouché – Franciaország legjelentősebb porcelán- és fajanszmúzeumában több mint tízezer kiállítási tárgy mutatja be ennek a művészeti és ipari ágazatnak a legérdekesebb emlékeit, elsősorban a francia s ezen belül is a híres limoges-i porcelánokat.
Testvérvárosok [szerkesztés]
- Charlotte, 1992 óta
- Fürth, 1992 óta
- Hrodna, 1982 óta
- Moszkva, 2002 óta
- Plzen, 1987 óta
- Seto, 2003 óta
Források [szerkesztés]

