Károly híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károly híd
CharlesBridge2.jpg
Áthidalt akadály Moldva
Elhelyezkedése
Károly híd (Csehország)
Károly híd
Károly híd
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 43″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 43″
Világörökségi adatok
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok II, IV, VI
Felvétel éve 1992
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly híd témájú médiaállományokat.

A Károly-híd (Karlův most) Európa egyik legrégibb hídja. A Moldva fölött átívelő híd Prága egyik szimbóluma.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Károly-híd
A Károly-híd
Nepomuki Szent János mártíromságának helyét jelölő rézkereszt a Károly-híd korlátján

A Moldva első állandó hídja, amit a folyó egyik gázlója fölé emeltek. A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Türingiai Juditról (Judith von Thüringen, 1135–1174), II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét.

Miután a Judit hidat 1342 tavaszán elvitte a jeges ár, annak alapjait felhasználva 1357-ben kezdték építeni az új hidat, aminek terveit az a Peter Parler német építész készítette, akinek munkássága később döntően meghatározta Prága arculatát. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135797531 számsort jelölték meg, ezért a híd alapkövét az 1357. év 9. hónapjának 7. napján, 5 óra 31 perckor helyezték el. Hogy még biztosabbá tegyék szerencséjüket, az építtetők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe (a korabeli építészek szerint ez jót tett neki). Ezeket az anyagokat a király a környező falvakból gyűjtette be – néhány, az architektúrában kevésbé jártas falu azonban főtt tojásokat küldött, és ezzel hátráltatta a munkát.

Minden kedvező előjel dacára az új híd csak az 1402-ben, tehát 45 év múlva készült el. Sokáig ez volt az egyetlen kőhíd Prágában, ez kötötte össze az Óvárost és a Kisoldalt.

A Károly hídról vetették a Moldvába 1393-ban (amikor tehát még nem volt kész a híd) Nepomuki János általános helynököt, mivel elutasította IV. Vencel cseh király követelését, hogy adja ki neki felesége, Zsófia gyónási titkát. Nepomuki Jánost a 18. század derekán avatták szentté.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon sokáig Kőhídnak (Kamenný most) vagy Prágai hídnak (Pražský most) hívták, és csak 1870-ben nevezték át építtetőjének tiszteletére Károly híddá.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható. A világ egyetlen más hídján sem állítottak fel ilyen sok szobrot. Legtöbbje barokk stílusú, és 1700 körül, egyenként helyezték itt el őket. Először Nepomuki Szent János, Csehország védőszentjének szobrát állították fel, még az 1400-as években, a legtöbbet pedig 1683–1714 között. Azóta csak cserélgetik őket – a legkorábban felállított szobrokat azért kellett eltávolítani, mert nem bírták az időjárás viszontagságait (elmállottak). A turisták rongálása is sok kárt okozott és okoz ma is a hídnak.[1]

Utoljára Cirill és Metód szobrát helyezték el 1928-ban, miután az 1890. szeptember 4-én reggel fél hatkor a hídra zúduló jeges ár több szobrot széttört. Xavéri Szent Ferenc Ferdinand Maximilian Brokoff alkotta szobrának darabjait 1892 és 1904 között kiemelték; ezek most a Lapidárium (Prága)Nemzeti Múzeum kőtárában láthatók. Ma a hídon a szobor másolata áll, amit 1913-ban készített el Jan Vosmik. Szent Ferenc szobrával szemben állt Loyolai Szent Ignác szobra, amit 1711-ben ugyancsak Ferdinand Maximilian Brokoff (1688–1731) faragott, és ezt is elvitte az ár. Ennek kiemelt részei is a Lapidáriumban tekintethetők meg, és ezt helyettesítették Karel Dvorák: Cirillt és Metódot ábrázoló szoborcsoportjával.

A híd korlátján Keresztelő Szent János szobra és a Szent Norbert, Vencel és Zsigmond szoborcsoport közé, ott, ahonnan Nepomuki Jánost a vízbe taszították, egy kisebb, öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet helyeztek el. A legenda szerint annak, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érint, teljesül egy titkos kívánsága. Gyakran a Nepomuki Szent János szobrán található domborművet is megérintik, hogy szerencsét hozzon.

A sétálóhídon gyakran tartanak rendezvényeket; ez a prágai szabadtéri kulturális élet egyik központja, ahol szinte mindig találhatunk vásárokat, kiállításokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tönkreteszik a Károly-hidat a turisták (Index, 2009. augusztus 24.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly híd témájú médiaállományokat.