Kisoldal
| Prága történelmi belvárosa | |
| Világörökség | |
| Prága a Klementinumról fotózva | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1992 |
A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában résztvevő városrésze. Nevét elhelyezkedése után kapta, a Vltava bal partján, a Hradzsin tövében fekvő negyed a területileg és népességileg nagyobb Óvárossal és Újvárossal szemközt helyezkedik el, előbbivel a Károly híd keresztül tartva a kapcsolatot.
A negyed területe 137,28 ha, lakosainak száma 2001-ben 6809 volt.
A városrész a 10. század környékén kezdett benépesülni, hivatalosan II. Ottokár nyilvánította önálló településsé 1257-ben. A középkorban a német telepesek legfontosabb Prágán belüli lakhelye lett. A barokk idők alatt sorra épültek a negyedben a nemesi paloták, a városrész képét nagyrészt ma is ezek határozzák meg, egységes városképet alkotva.
A negyed központja a Kisoldali tér, a rajta elhelyezkedő Szent Miklós-templom a barokk templomépítészet remeke. A templom épületéhez csatlakozó jezsuita rendház a kevés prágai magyar vonatkozású helyek egyike: itt lakott II. Rákóczi Ferenc, amit emléktábla is jelez.
Ma a negyed egyszerre kormányzati központ (itt található a cseh parlament alsó- és felsőháza, több minisztérium és nagykövetség), valamint a turisták kedvenc célpontja. Utóbbit elősegíti az is, hogy a pihenő-sétáló zöld negyedek, a Kampa, és a Petřín-hegy egyaránt itt helyezkedik el.
A városrész híres szülöttei közé tartozik Jan Neruda, akinek nevét és itteni munkásságát utca őrzi. A városrész lakosairól szól a Prágai történetek (korábbi magyar kiadásban Történetek a régi Prágából) című könyve.
Források [szerkesztés]
- Jan Neruda: Prágai történetek. Alinea Kiadó, 2009.
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1974.) ISBN 963-243-155-3

