Petřín

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petřín
Petrin Praha.jpg
Petřín-hegy (Prága)

Magasság 327 m
Hely Prága, Cseh Köztársaság
Elhelyezkedése
Petřín (Csehország)
Petřín
Petřín
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 01″, k. h. 14° 23′ 43″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 01″, k. h. 14° 23′ 43″

Petřín (németül Laurenziberg) egy 327 magas hegy Prága, a Cseh Köztársaság fővárosának központjában, a Moldva bal partján. A csaknem teljes mértékben parkokkal borított hegy a prágai lakosok kedvelt pihenőhelye. A hegyet alkotó homokkő és mészkő időtlen idők óta a prágai nagy építkezések építőanyagául szolgál.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyet az évszázadok során számos elnevezés alatt tüntetik fel a források: Petřín, Hora, Kopec, Szent Lőrinc hegy (innen ered a német Laurenziberg elnevezés). A jelenlegi elnevezés először Kosmas krónikás leírásaiban tűnik fel, aki egy sziklás (latinul petra) helyként írja le a hegyet.[1]

A hegy már a korai középkorban is kultikus helynek számított. A legenda szerint a Petřín tetején már a pogány szlávok is szakrális szertartásokat tartottak és szent tüzeket gyújtottak, és ezen a helyen jövendölte meg Libuše hercegnő Prága jövőbeli felvirágzását.[2]

A korabeli források által először 1135-ben említett, Petřínen található Szent Lőrinc kápolnát II. Ulászló herceg (később cseh király) építtette a prágai Szent Adalbert püspök kérésére. Az eredetileg román stílusban épült kápolna alapjain épült fel a XVIII. században a jelenlegi, barokk stílusú Szent Lőrinc katedrális.[2] Szintén II. Ulászló nevéhez fűződik a premontrei rend strahovi kolostorának létrehozása, amelyet 1143-ban alapított. A kolostor épületegyüttese a Szűz Mária Mennybemenetele-bazilikát veszi körül. Az eredetileg háromhajós román stílusú bazilikát később gótikus, majd barokk stílusban építették át.

IV. Károly német-római császár és cseh király uralkodása alatt, 1360. és 1962. között épült meg a Petřínen az ún. Éhségfal. A Prága Malá Strana és Hradčany városrészeinek védelmére épült erődítmény nevét a korabeli források szerint arról kapta, hogy IV. Károly a fal építése során munkát és megélhetést nyújtott Prága lakosságának az 1361-es nagy éhínség során.

A Petřín az 1891-ben megrendezett Jubileumi Kiállítás egyik kiemelt fejlesztési területe volt. Ekkor épült meg – többek között – a Petřín tetején a 63,5 méter magas Petříni Kilátótorony (a párizsi Eiffel-torony másolata), a tükörlabirintus és ebben az évben adták át a forgalomnak a hegycsúcsot a Malá Strana városrésszel összekötő siklóvasutat. A hegytetőn épült fel 1928-ban a Štefánik csillagvizsgáló, amely jelenleg a csillagászatot és a rokon természettudományokat népszerűsítő kiállításokkal és előadásokkal várja a látogatókat.[3]

A Petřín napjainkban számos látnivalójával, parkjával és a történelmi Prágára nyújtott remek panorámájával mind a helybéliek, mind a turisták kedvelt kiránduló- és pihenőhelye.

Főbb látnivalók a Petřínen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Lőrinc katedrális (Kostel sv. Vavřince na Petříně)
  • Strahov kolostor (Strahovský klášter)
  • Petřín kilátó (Petřínská rozhledna)
  • Stefanik Obszervatórium (Štefánikova hvězdárna)
  • Éhségfal (Hladová zeď)
  • Petřín siklóvasút (Lanová dráha na Petřín)
  • Tükörlabirintus (Zrcadlové bludiště na Petříně)
  • A kommunizmus áldozatainak emlékműve (Pomník obětem komunismu)
  • Strahov stadion (Velký strahovský stadion)

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kosmas: Kosmova kronika česká. 7. vyd. Praha, Litomyšl: Paseka, 2005. ISBN 80-7185-515-4. str. 31.
  2. ^ a b Prague Wiki - Cathedral of Saint Lawrence
  3. Štefánik csillagvizsgáló hivatalos oldala (www.observatory.cz)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]