Gémesi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gémesi György
Gemesi Gyorgy portre.jpg
Született Budapest, Magyarország
1956. január 3. (57 éves)
Nemzetisége Magyar
Foglalkozása politikus

Gémesi György (Budapest, 1956. január 3. –) politikus, 1990 óta Gödöllő polgármestere, 1998 és 2006 között országgyűlési képviselő.

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

Tanulmányai [szerkesztés]

1956. január 3-án született Budapesten, egy nyolcgyermekes család hatodik gyermekeként. Az általános iskolát Gödöllőn végezte, majd 1974-ben az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban a SOTE Általános Orvosi Karán szerezett diplomát.

Orvosként [szerkesztés]

1980-1985-ig az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet orvosaként, 1990-ig a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház sebészorvosaként dolgozott. 1984-ben a Sportkórházban sportorvosi, 1988-ban a Flór Ferenc Kórházban sebészi képesítést szerzett.

Polgármesterként [szerkesztés]

1990 októberében a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként Gödöllő város polgármesterévé választották, majd 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben újraválasztották.

Politikusi pályafutása [szerkesztés]

1989 augusztusában lépett be a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetébe, melynek hamarosan elnöke lett. 1994-ben az MDF országos választmányának tagja, az év novemberétől a párt önkormányzati feladatokkal megbízott alelnöke, 1996 márciusától 2000 májusáig pedig a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke volt. 2003 februárjától kommunikációért felelős alelnök, augusztustól az Európai parlamenti választás kampánystratégiájának felelőse, november 29-étől pedig kampányfőnök. Alelnöki tisztségéről 2006 májusában mondott le, egyúttal bejelentette kilépését az MDF-ből.

1998-ban választották először országgyűlési képviselővé (Pest megye 4. számú választókerülete, Gödöllő), majd 2002-ben újraválasztották. A Parlamentben az Ifjúsági és Sportbizottság alelnöke, valamint az Önkormányzati Bizottság tagja volt. 2006-ban alulmaradt a szocialista Fogarasiné Deák Valériával szemben.

Megalakulása, vagyis 1991 óta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szintén 1991-től az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (az Európa Tanács önkormányzati tanácskozó testülete) tagja lett. 2003-tól az Európai Unió Régiók Bizottsága póttagja, 2007-től tagja, 2010-től pedig a magyar küldötség egyik alelnöke. 2007-ben a Kormány-Önkormányzatok Érdekegyeztető Fórum társelnökévé választották.

Sporttevékenysége [szerkesztés]

Egykori kardvívó, pályafutását a Gödöllői Egyetemi Atlétikai Klubban (GEAC) kezdte. Később vívott az OSC-ben, majd a Vasasban, végül a GEAC-ban fejezte be a karrierjét. 1981-től 1985-ig válogatott kerettag volt. Tagja volt az 1984-es Los Angeles-i olimpiára készült válogatott keretnek, amelyen végül politikai okok miatt Magyarország nem vett részt. 1992-ben a Magyar Vívószövetség alelnöke lett, majd 1998-tól az elnöki tisztséget látja el. 2000-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották; 2005-ben újraválasztották, de 2008 végén lemondott tisztségéről. 2009-ben a Nemzeti Sportszövetség elnökévé választották. 2010 márciusától ismét a MOB alelnöke lett.

Kitüntetései [szerkesztés]

1993. március 15-én Antall József miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével tüntette ki. 2004-ben a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmával Sólyom László (későbbi köztársasági elnök) átadta neki a jelképes Ezüst Világfa emlékplakettet. 2006 októberében a budapesti Stefánia Palotában vette át az 1956-os Magyar Szabadságkereszt kitüntetést, amit a Magyarországon és külhonban az 1956-os forradalom, valamint a nyugati emigráció ismertsége és 56 eszmei örökségének továbbvitele érdekében kifejtett tevékenységével érdemelt ki.

Családja [szerkesztés]

Elvált, házasságából két leány (Márta, Gabriella) és egy fiúgyermek (Gergely) született.

Források [szerkesztés]