Máriabesnyő

Máriabesnyő
A máriabesnyői bazilika látképe
Közigazgatás
Település	Gödöllő
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Máriabesnyő Pozíció Gödöllő térképén
é. sz. 47° 35′ 51″, k. h. 19° 23′ 54″47.59737, 19.3983
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriabesnyő témájú médiaállományokat.

Máriabesnyő Gödöllő városrésze, Pest vármegyében, a Besnyői-patak völgyében. Saját vasúti megállóhellyel rendelkezik a Budapest–Hatvan-vasútvonalon.

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Története

Grassalkovich Antal

Besnyő már a honfoglalás idején is lakott területnek számított, ám nagyobb népesség csak a 12. században telepedett le itt. 1214-ben a váci püspök a leleszi prépostságnak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a tatárjárás szinte teljesen elpusztított. Ám a lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.

A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.

A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás és azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették.

A puszta a 18. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált. A települést 1965-ben csatolták Gödöllőhöz.

A máriabesnyői kegyhely

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

2022-ben visszatértek a kapucinus szerzetesek a bazilika mellett álló rendházba, így azóta ők látják el a hívek szolgálatát.

Mária Múzeum

Szűz Mária ábrázolása

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika légi felvételen

Nagyboldogasszony Bazilika - légi fotó (Máriabesnyő)

Magyarországon a hazai Mária-tisztelet bemutatására több kísérlet is történt, ennek egyik példája Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután Gödöllőre került, mivel Kátai Gézát a váci megyés püspök 1992-ben Gödöllőre helyezte plébánosnak. Máriabesnyőn Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.

Tamás atya halála után a gyűjtemény visszakerült Petőfiszállásra. 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását. Végül 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás Máriabesnyőn.

A kiállítás nyolc nagyobb tematikai egységből áll, felépítése:

• Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum
• Venerabilis familia Máriabesnyőensis
• Mária aranyház – Titkos értelmű Rózsa
• Magyarok Nagyhatalmú szószólója
• Búcsújáró magyarok
• Az Istenszülő tisztelete a keleti kereszténységben
• Búcsúfia – vásárfia
• Devóció és dekoráció

Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház

A máriabesnyői kegytemplom mellett 1933-ban épült fel a salvator nővérek zárdája. Az Isteni Üdvözítő (salvator) nővérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) egy női szerzetesrend, melynek hivatása a tanító-nevelő, szociális munka. Ma a házban a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferencia Központ működik. 2007. január 1-jén megalakult a Máriabesnyői Lelkigyakorlatos Házért Közhasznú Alapítvány, melyet közhasznúnak minősítette a Pest Megyei Bíróság. A máriabesnyői Lelkigyakorlatos Ház legfőbb szociális tevékenységei: családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, fiatalok és gyerekek egészséges életmódra nevelése, lelki segítségnyújtás minden korosztály számára.

Munkájuk keretében 2009-ben 30 lelkigyakorlatot szerveztek, illetve a kereszténység nagy ünnepein (húsvét, karácsony, pünkösd) és a Máriabesnyői Bazilika főbb búcsúin (Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony ünnepe) a Házban lelkigyakorlaton részt vevők is bekapcsolódhattak a besnyőiek ünneplésébe. A házban fogadtak már lengyel, felvidéki, cseh, osztrák zarándokcsoportokat. 2009-ben pedig átadták az épület legújabb Salvator szárnyát, ahol egy kisebb kápolnát, illetve 1 apartmant alakítottak ki.

Az Egyházmegye képzései:

• Mécs jegyesoktató képzés
• Börtönlelkészek találkozói
• neokatekumeneknek szervezett lelkigyakorlatok
• csendes Szent Ignáci lelkigyakorlat
• Szent Ferenc Kis Nővéreinek gyógyító lelkigyakorlata
• az akolitus képzés
• papi rekollekciók
• Családkonferencia
• Lelkipásztori Napok
• Karitász lelkigyakorlat
• Katekéták összevont szakmai napja
• Nemzetközi Karizmatikus Megújulás vezetőképzése
• Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság képzései
• Ferences Rend Családtalálkozója

Temető

A máriabesnyői temetőben nyugszik:

• Hegedűs Gyula (1870–1931) színművész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője.
• Teleki Pál (1879–1941) miniszterelnök. A sírjára liliom van vésve a cserkészetre utalva, és a következő felirat olvasható rajta: „DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT“.
• Szűcs Lajos (1943–2020) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balfedezet, beállós, középpályás. Az év labdarúgója (1968, 1971), Egyszeres világválogatott (1968).
• Pécsi Ildikó (1940–2020) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, országgyűlési képviselő.

A település az irodalomban

• Máriabesnyő az egyik helyszíne Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri (második kiadásában: Találkozás a galerivel) című bűnügyi riportregényének.

Források

• P. Bartal Ince 1929: Máriabesnyő története. Esztergom.

További információk

• A máriabesnyői kegyhely weboldala
• Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház hivatalos oldala
• Máriabesnyő a www.bucsujaras.hu oldalán
• Panorámaképek a templomról
• Gyömbér András: Mária besnyői emlék; Egri Ny., Eger, 190?
• Fludorovics Zsigmond: Mária-Besnyő kegyhely; Besnyői Kapucinus R. Zárda, Bp., 1909
• Mária-Besnyői Nefelejts-Koszorú. A legszebb énekfüzet szűz Mária tiszteletére. A kegyhely hiteles történetének leirásával; Bartalits Imre könyvnyomdája, Bp., 1914
• Votin József: Máriabesnyő, Kegytemplom; TKM, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• Máriabesnyő. A magyar Loreto; ford. Árki István et al., fotó Lőrincz Ferenc, Kresz Albert; Magyar Kapucinus Rendtartomány, Vác, 1998
• A máriabesnyői Mária Múzeum. Kiállítási katalógus; szerk. G. Merva Mária, kiállításrend. Kerny Terézia, Kerényi B. Eszter, Fábián Balázs; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009 (Gödöllői múzeumi füzetek)
• Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika és kegyhely története; Máriabesnyői Plébánia, Gödöllő, 2011
• Varga Kálmán: Nagyboldogasszony Bazilika, Máriabesenyő, 1759–2000; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2011
• Gödöllőn, a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikában látható... Tudnivalók nemcsak katolikusoknak; összeáll. Koós Albert; Máriabesnyői Római Katolikus Egyházközség, Gödöllő, 2012
• Varga Kálmán: Esterházy sírhelyek Máriabesnyőn; Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány, Fertőd, 2016 (Hercegi kiskönyvek)
• Szalai Attila: Máriabesnyő. Egyszer voltam, hol nem voltam; Kairosz, Bp., 2018 (Féltett kishazák)