A Tenkes kapitánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tenkes kapitánya
Zenthe.jpg
Vajda Márta (Veronika) és Zenthe Ferenc (Eke Máté)
Műfaj történelem, kaland, vígjáték

Író(k) Örsi Ferenc
Rendező(k) Fejér Tamás
Főszereplő(k) Zenthe Ferenc
Hang(ok) Réti János
Zeneszerző(k) Vujicsics Tihamér

Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Évadok 1
Epizódok 13
Gyártás
Vágó(k) Besztercei Vera
Operatőr(ök) Mezei István
Részenkénti játékidő 30 perc epizódonként (2 x 90 perc az összevágott mozifilm)
Gyártó Magyar Televízió
Forgalmazó Magyar Televízió
Mokép (mozifilm)
Sugárzás
Eredeti adó Magyar Televízió
Eredeti sugárzás 1964. január 11.1964
Magyar adó m1, m2, Duna Televízió, Duna World
Filmmúzeum
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott[1] 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. Ez volt a Magyar Televízió első[2] és egyik legsikeresebb filmsorozata. A sorozat a magyar televíziózás hajnalán készült, költségvetése igen szűkös volt, ami időnként a jeleneteken is nyomott hagyott. A film sikerén felbuzdulva Örsi Ferenc azonos címen ifjúsági regény formájában is feldolgozta a történetet, szinte azonnal a forgatókönyv megírása után. A 13 részes TV-sorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilmet is készítettek belőle, amit 1965. június 10-én mutattak be[3].

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A Villányi-hegységben lévő tenkeshegyi pincékben felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá. Az egyes, gyakran kacagtató, mulatságos kalandokat a kb. félórás epizódok tartalmazzák, igen beszélő címekkel. A kuruc csapat jóformán maroknyi, de mivel a nép segíti őket, könnyűszerrel győzik le a jól felfegyverzett labancokat. Tenkes kapitánya amolyan Lúdas Matyiként mindig túljár az ezredes eszén. S megismerhetjük még Veronikát, a kapitány szívbélijét, akit a pénzsóvár és császárbarát Dudva kocsmáros eljegyez, de a kurucok megmentik a kényszerházasság elől. Végül a kurucok Máté vezetésével elfoglalják a siklósi várat. A történet jól végződik, mindenki megkapja azt, amire vágyik. Eke Máté csatlakozik csapatával Béri Balogh Ádám seregéhez, s ő lesz Siklós várának parancsnoka a regényben.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabó Gyula mint Buga Jakab
Szereplő Színész[4]
Eke Máté Zenthe Ferenc
báró Eberstein Eckbert ezredes, a vár labanc parancsnoka Ungváry László
báró Eberstein Eckbertné (Amália) Krencsey Marianne
Buga Jakab Szabó Gyula
Rózsa, a cigánylány Pécsi Ildikó
Székely Veronika Vajda Márta
Bruckenbacker Alfonz kapitány Basilides Zoltán
Siklósi Mihály bácsi Molnár Tibor
Béri Balogh Ádám Zentai Ferenc
Pityik őrmester Szilágyi István
Ritpek mesterlövész Petrik József
Vogeller mesterlövész Madaras József
Dudva György kocsmáros Gera Zoltán
Csöme Lajos fuvaros Kelemen Lajos
Bisteritz főhadnagy Beszterczei Pál
Erwiner szakaszvezető Kibédi Ervin
Vándordiák Tordy Géza
Juliska a szakácsnő Péter Gizi
Helén Ambrus Edit
Tábornok Kovács Károly
Viktor kádár mester György László
öreg paraszt Misoga László
Kammerer első hadnagy Kamarás Gyula
Horkmajer káplár Horkai János
János Juhász Jácint
Kampós Pásztor János
Csöméné Lóth Ila
Labanc tiszt Kautzky József
Labanc tiszt Szatmári István
Liza cselédlány Pásztor Erzsi

Epizódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. rész – A vérdíj
  2. rész – Az embervadászat
  3. rész – Buga Jakab
  4. rész – A tőzsér
  5. rész – A fürdőmester
  6. rész – A vásár
  7. rész – A vándordiák
  8. rész – Veronika
  9. rész – A puskapor
  10. rész – A haditerv
  11. rész – Fogságban
  12. rész – Nincs kegyelem
  13. rész – Csattan az ostor

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A film egyik leghíresebb jelenete, amikor a főhős a szájával felemel és kiiszik egy poharat, felbukkan a Magyar vándor című filmben is, szintén Zenthe Ferenc előadásában.
  • A Bëlga együttes Nemzeti Hip-Hop című számában a főcím dallamának feldolgozása hallható.
  • A film egyes látványosabb csatajelenetei Bán Frigyes 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmjéből lettek bevágva.
  • A labanc katonák nevei több esetben az őket alakító színészek neveinek tréfás németesítései (Pl. Horkay János/Horkmayer, Kibédi Ervin/Erwiner, Petrik József/Ritpek, stb.)
  • A fürdős résznél, amikor a főhős a parancsnok arcába iszapot dob, akkor ott valójában csokoládépundinggal dobja meg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]