Bubik István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bubik István
Életrajzi adatok
Született magyar Budapest
1958. május 19.
Elhunyt magyar Ceglédbercel
2004. november 28. (46 évesen)
Házastársa Rémi Tünde
Pályafutása
Aktív évek 19812004
Díjai
További díjak Jászai Mari-díj (1985)
Rajz János-díj (1985)
Farkas–Ratkó-díj (1986)
Erzsébet-díj (1988)
Magyar Művészetért Díj (1988)
Érdemes művész (2000)
Ivánka Csaba-díj (2004)

Bubik István (Budapest, 1958. május 19.Ceglédbercel, 2004. november 28.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte. 1981-ben szerzett színészdiplomát, majd friss diplomásként a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol már fiatalon olyan jelentős szerepekhez jutott, mint Mercutio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, Ádám Madách Imre Ember tragédiájában[1] illetve István szerepe az István a király rockoperában. [2] A rendszerváltás hajnalán szűk egy évre Londonba utazott, mondván gondolkodni akar addigi életéről, munkájáról, életben betöltött szerepéről. Ezalatt a színészmesterséget szándékosan mellőzve rakodómunkásként dolgozott[forrás?].

Hazatérve a Művész Színház társulatához csatlakozott és itt is maradt egészen annak megszűnéséig. Itteni legemlékezetesebb alakítása Sütő András Advent a Hargitán című darabjának főszerepe Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett[3], mely az aktuális politikai helyzetben különös jelentőségű volt. Ezt követően rövid ideig a Thália Színháznál, a Thália Társaságnál, majd a Kelemen László Színkörnél dolgozott, míg végül 2000-ben az Új Színházhoz szerződött, melyet színésztársaival, Eperjes Károllyal és Gáspár Sándorral hozott létre.

Emlékezetes alakításai közé tartozik a Szinetár Miklós rendezte Tartuffe címszerepe a Várszínházban, a Kis Csaba által rendezett Othelló Jágója az Új Színházban, későbbi szerepei közül pedig a Szentivánéji álom takácsa, Tompor (Zuboly neve a Nádasdy Ádám-féle fordításban). Emellett több híres szinkronszerepe volt, mint például Forrest Gump című filmben ő adta Tom Hanks hangját vagy a Rocky című filmben Sylvester Stallone hangját[4]. A tévénézők a Nyolc évszak című televíziós sorozatból ismerhették meg a nyolcvanas években.

Felesége Rémi Tünde néptáncos. Egy közös gyermekük született: Réka Hajnalka. Egy másik kapcsolatából szintén van egy lánya, Kincső.

2004 novemberében Szolnokról hazafelé jövet autóbalesetben vesztette életét.

Halála után Esztergomban utcát neveztek el róla.

Színházi szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93; ugyanitt ötvenöt színházi felvételen is látható.[5]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vérszerződés (1983)
  • Az óriás (1983)
  • Elysium (1986)
  • Volt egyszer egy légió (1989)
  • A halálraítélt (1989)
  • A napfény íze (1999)
  • Glamour (2000)
  • Kanyaron túl (2002)
  • A Hídember (2002)
  • Szent Iván napja (2003)
  • Az ember, aki nappal aludt (2003)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerelmem, Elektra (1980)
  • Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1980)
  • Hogyan csináljunk karriert? (1981)
  • Nápolyi mulatságok (1982)
  • Történetek a vonaton (1983)
  • A tanítónő (1985)
  • Nyolc évszak 1-8. (1987)
  • Bánk bán (1987)
  • A férfi, aki virágot hord a szájában (1989)
  • Royce (1994)
  • Advent a Hargitán (1994)
  • Istálló (1995)
  • Kisváros (1998 - tévésorozat)
  • Az öt zsaru (1998)
  • Az alkotás folyamata (2001)
  • A titkos háború (2002)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bubik István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. [2]
  3. [3]
  4. [4]
  5. 2011. október 17.-i lekérdezés
  6. A Nemzeti Színházban
  7. A Művész Színházban

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]