Angolkisasszonyok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az angolkisasszonyok szerzetesrend (2002-től a rend hivatalos neve: Congregatio Jesu, Institutum Beatae Mariae Virginis ; IBMV; angol nyelvterületen: Loreto Sisters) katolikus, pápai jogú női szerzetes intézmény. Hivatása: oktatás-nevelés.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rend elődszervezetét Ward Mária (1585. január 23. – 1645, január 30.) alapította 1609-ben, a franciaországi Saint Omerben, ahol kollégiumot és iskolát nyitott Angliából menekült katolikus nemesi családok leányainak. Segíteni kívánta az egyházat a hit terjesztésében és védelmében:

  • részben a leányifjúság nevelésével,
  • részben más apostoli és szociális munkával.

Ward néhány munkatársai visszatért Angliába, hogy ott dolgozzon a katolikus hit megmentéséért. Ez az apostoli feladat új szerzetesi életformát igényelt, amire az alapítónő a jezsuitáknál talált mintát. Elhatározta, hogy olyan rendet alapít, amelynek főpapnője közvetlenül a pápának alárendelt, tagjait pedig nem kötelezi klauzúra. Ezt a tervét az angliai papság és a Római Kúria is ellenállással fogadta (részben a jezsuiták követése, részben a klauzúra elhagyása miatt).

VIII. Orbán 1631-ben föloszlatta a rendet, de a volt tagok folytathatták nevelő munkájukat. 1632-ben a pápa ismét engedélyezte, hogy Mária társaival Rómában közösségi életet kezdjen: a rend alapja ez az új közösség lett, aminek szabályzata lényegesen különbözik az alapítónő eredeti elgondolásától. 1700-ban az anyaházat Münchenbe helyezték át.

XI. Kelemen pápa 1703-ban megerősítette a rend szabályait; a végső jóváhagyást 1877-ben IX. Piustól kapták meg.

  • 1929-ben az anyaházat visszahelyezték Rómába.
  • 1953-ban egyesítették a római, mainzi és St. Pölten-i rendtartásokat.
  • 1990-ben 158 rendházukban már 2623 apáca élt.
  • 2002-ben a rend 22 tartományában 2192 angolkisasszony tevékenykedett.

Vezérgondolata, szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lelkiségi sajátossága: a belső fegyelmet a külső szabadsággal egyesítő szemlélődés Loyolai szent Ignác szellemében.

A közösség nemzetközi központja:

Mater Generaloberin M. Annuntiata Pak IBMV
Via Nomentana, 250; I-00162 Roma; Olaszország ;
Tel.: 0039+(6)6860-0038; 0039+(6)6860-0008;
fax: 0039+(6)6860-7561

A rend Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Sancta Maria” oktatóközpont (általános iskola, gimnázium, kollégium, zeneiskola és alapfokú művészeti iskola) — Eger, Kossuth Lajos utca 8.
Juhász Mária emléktáblája a „Sancta Maria” oktatóközpont falán

Magyarországra Pázmány Péter hívta be a rendet 1628-ban, de az első rendházuk Pozsonyban csak hat évig működött. Végleges letelepítésük Mária Terézia műve. Az önálló magyar rendtartomány 1939-ben alakult meg; a magyar házak odáig az osztrák rendtartományhoz tartoztak.

A budapesti házfőnöknők időrendben:

  • 1770: Hohenfeld Katalin,
  • 1780: Lechfeld Ludovika,
  • 1794: Dióssy Zsófia,
  • 1816: Lubics Anna,
  • 1850: Spreng Leopoldina,
  • 1858: Almásy Mária,
  • 1920: Ghimessy Mária,
  • 1926: Darvas Anna.

Tartományfőnöknők:

  • 1939: Krigovszky Mária,
  • 1967: Dellamartina Anna,
  • 1971: Hajagos Mária,
  • 1977: Bárány Irén,
  • 1987: Bányay Mária.

A rendházak alapítása időrendben:

A szervezetek és taglétszám alakulása:

  • 1877: 4 zárdában 38 apáca,
  • 1910: 152 apáca,
  • 1930: 5 zárdában 295 apáca,
  • 1950: 7 zárdában 400 apáca.

1948-ban 430 angolkisasszony tanított mintegy hatezer gyereket, de ekkor az iskolákat államosították. 1950. június 18-ról 19-ére virradó éjjel a budapesti és az egri zárdából a nővéreket Máriabesnyőre hurcolták. A veszprémi és a nyíregyházi apácák elmenekültek az elhurcolás elől, de a veszprémiek egy csoportját Csopakról Piliscsabára, majd a zirci lágerbe vitték. A kecskeméti zárda láger lett. 1950. szeptember 22-én minden apácának megtiltották a habitus viselését, és november 1-jéig el kellett hagyniuk a lágerokat. Azoknak, akik hajlandóak kilépni a rendből, lakást és állást kínáltak, de az ajánlatot senki sem fogadta el.

A rend 1989-ben éledt újjá, amikor november 19-én 4 nővér az üres pilisszentlászlói plébánián megkezdte a közösségi életet. 1990-ben a rendnek 138 tagja volt; azóta létszámuk lassan csökken.

2009-ben:

  • három városban volt 8 osztályos leánygimnáziumuk és kollégiumuk, valamint egyetemi kollégiumuk és egy hitoktatóképző intézményük. Emellett az egyes egyházközségekben a hitoktatásban és pasztorációs munkában is részt vesznek.

A rend magyarországi összlétszáma 2009-ben: 121 fő, ebből:

  • örökfogadalmas: 106,
  • ideiglenes fogadalmas: 7,
  • újonc: 4,
  • jelölt: 4.
  • A közösség magyar központja (4 fővel):
Mayer M. Magdolna IBMV, tartományfőnöknő
1116 Budapest, Sipos Pál u. 30.
Tel.: (1)208-4803; fax: (1)208-4803
Zsolnay M. Magdolna IBMV, főnöknő
3300 Eger, Kossuth L. u. 8.
Tel.: (36)311-199
Czigány M. Borbála IBMV, főnöknő
6000 Kecskemét, Czollner tér 5.
Tel.: (76)329-531; fax: (76)329-531

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyakorló iskolája (2 fővel)

Wolszky M. Gizella IBMV, rendi összekötő
2081 Piliscsaba, Béla király u. 72.
Tel.: (26)373-125; iskola: (26)375-322
Herczeg M. Adél IBMV, főnöknő
8200 Veszprém, Iskola u. 5.
Tel.: (88)321-013

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]