Szent Péter esernyője (film, 1958)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Péter esernyője
Szent Péter esernyője (1958).png
Szent Péter esernyője
Rendező Bán Frigyes
Vladislav Pavlovic
Alapmű Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Forgatókönyvíró Apáthi Imre
Bán Frigyes
Főszerepben Törőcsik Mari
Pécsi Sándor
Karol Machata
Zene Simon Jurovsky
Operatőr Illés György
Vágó Kerényi Zoltán, Alfréd Benčič
Hangmérnök Rónay Gyula, Rudolf Pavlicek
Jelmeztervező Lázár Zsazsa, Karol L. Zachar
Díszlettervező Anton Krajcovic
Gyártásvezető Föld Ottó, Vlagyimir Zimmer
Gyártás
Gyártó Hunnia Filmstúdió, Štúdio Hraných Filmov
Ország  Magyarország,  Csehszlovákia
Nyelv magyar
Időtartam 86 perc
Képarány 4:3
Forgalmazás
Forgalmazó magyar Mokép (VHS)
Fantasy Film (DVD)
Bemutató magyar 1958. december 18.
csehszlovák 1958. december 31.
Korhatár 12
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap
NAVA-adatlap

A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán azonos című regényéből 1958-ban készült magyar-csehszlovák játékfilm.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet 1873-ban Besztercebányán kezdődik. Az utcán veszekedik Gregorics Pál két testvérével, akik pénzt akarnak kicsikarni tőle. Erre azonban nem hajlandó. Feldúlt állapotba érkezik haza, a ház udvarában rosszul lesz, s nemsokára meghal. Temetése után a közjegyzőnél gyűlnek össze testvérei, s rokonai, akik arra számítanak, hogy hagyott rájuk valamit Gregorics Pál. Csalódniuk kell azonban, mert semmit nem kapnak. Vagyonát nem a rokonaira hagyta, hanem egyetlen fiára Wibra Gyurira, aki házasságon kívül született. A rokonok nem akarnak belenyugodni, hogy egyetlen fillért sem kaptak, ezért elhatározzák, hogy megszerzik a bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat az árvaszéki árverésen. Egymásra licitálva veszik meg a bútorokat, majd fejszével szétverik, abban bízva, hogy biztosan valamelyik bútordarab rejti az őket megillető pénzt. Semmit nem találnak. Észre sem veszik, hogy az utolsó tárgyat, egy piros esernyőt, egy zugárus vesz meg egyetlen forintért. Glogován folytatódik a cselekmény. Új plébános érkezik a szegény faluba, Bélyi János. A plébános alighogy beköltözik, mikor szülőfalujából megérkezik Billeghi uram. Elmondja a papnak, hogy édesanyja meghalt, s egy kosárban odaadja a kis Veronikát, a plébános kishúgát, akiről neki kell tovább gondoskodni. Amíg a pap elmegy a templomba, hogy imádkozzon, addig elered az eső. Ekkor érkezik az öreg zugárus a faluba, meglátja az őrizetlenül hagyott kislányt a kosárban, s a piros esernyőt a kosár fölé teszi, majd továbbáll. A falu lakói között futótűzként terjed a hír, hogy maga Szent Péter tette a kosár fölé az esernyőt, hogy megvédje a kislányt. Az esernyőből ereklye lesz, amely egymás után teszi a csodákat. Évek múlva Veronika és Wibra Gyuri is felnőttek lesznek. Gyuriból ügyvéd lesz, s elindul megkeresni az apja örökségét. Az értékpapírokat apja a piros esernyő nyelébe rejtette el, s Gyuri elhatározza, hogy megkeresi az esernyőt. Az út során találkozik Veronikával...

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egri László, Ivan Richard, Jan Bzdúch, Olga Adamciková, Ondrej Jariabek, Jan Klimo, Martin Tapak, Sármási Miklós, Peéry Piri, Beta Ponicanová, Eugen Senaj, Orsolya Erzsi, Adam Matejka, Dusan Blaskovic, Mária Hájková, Madaras Vilma, Seres Erzsi, Ivan Lichard, Erika Markoviciva, Alojz Kramár, Bozena Slabejová, Moór Marianna, Margita Zemlová, Gejza Slamen, Jozef Hanúsek, Magyari Tibor, Lea Juricková, Ondrej Mojzis, Arnost Garlaty, Irma Bárdyová, Lubo Roman, Nórika Marákyová.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]