Egri István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egri István
Othello Gyulaházán (jelenet).JPG
Az Othello Gyulaházán című tévéfilmben (1966)
Partnerei: Szigeti (Schwetz) András és Törőcsik Mari
Rendező: Zsurzs Éva
Életrajzi adatok
Születési név Klein István
Született 1905. május 21.
Budapest
Származás magyar
Elhunyt 1980. július 10. (75 évesen)
Budapest
Házastársa Náray Teri
Pályafutása
Aktív évek 19291980
Díjai
Kiváló művész 1974
Érdemes művész 1963

Egri István az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Egri István (született: Klein István, Budapest, 1905. május 21. – Budapest, 1980. július 10.) magyar színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista; érdemes és kiváló művész; Náray Teri színésznő férje volt. Lányai: Egri Kati és Egri Márta.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1929-ben a színész, 1930-ban a rendező szakon diplomázott a Színművészeti Főiskolán. A Belvárosi Színházban indult színészi pályája. Ezzel egyidejűleg Hevesi Sándornál rendezést tanult. 1931-től 1932-ig a Magyar Színház, 1932 és 1933 között pedig a Kamara Színház tagja volt. 1933 és 1935 között nem volt egyetlen színháznak sem a tagja. Néhány kisebb szerepet játszott a Vígszínházban és az Új Thália-ban. 1935-ben a Vígszínház tagja lett. Az 1939-es zsidó törvények miatt nem játszhatott színházban, tanított és újságírással foglalkozott. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, Auschwitz-ba került, ahonnan 1945 tavaszán került haza. A Nemzeti Színház tagja lett. 1946 és 1948 között ismét a Vígszínház tagja volt. 1948-ban a Pesti Színház igazgatója lett, 1949-ben pedig az Ifjúsági Színház igazgatójának nevezték ki. 1950-ben a Belvárosi Színház főrendezője, 1953-tól pedig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője lett. 1956 és 1958 között a Petőfi Színház főrendezője, majd igazgatója, 1958-tól 1962-ig a József Attila Színház, 1962 és 1965 között pedig a Jókai Színház tagja volt. 1965-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol tíz éven át játszott. 1975 és 1978 között a Madách Színház tagja volt, és a Győri Kisfaludy Színházban rendezett. 1978-ban visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig, 1980-ig volt a tagja. Első színpadi rendezése 1939-ben volt, Tamási Áron: Énekes madár című darabját rendezte a Szolnoki Szigligeti Színházban. 1971-ben rendezte a Magyar Televízióban Moliere: A képzelt beteg című vígjátékából készült tévéjátékot.

  • A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak részletezve (1945-)[Mj. 1]
    • Szereplő: 35 előadás
    • Rendező: 67 előadás
    • Náray Terivel egy darabban: 1 előadás
    • Náray Terit rendezte: 6 előadás

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tamási Áron: Énekes madár....Kömény Móka
  • Szép Ernő: Háromlevelű lóhere....Gyulus
  • Kárpáthy Gyula: Zrínyi....Evlia Cselebi
  • Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye....Id. Huben Sándor
  • Makszim Gorkij: Kispolgárok....Besszemenov
  • Dosztojevszkij–Baty: Bűn és bűnhődés....Porfirij
  • Fejes Endre: Rozsdatemető....Seres Sándor
  • Jurij Burjakovszkij: Üzenet az élőknek....Petsek
  • Victorien Sardou– Hégésippe Moreau: Szókimondó asszonyság....Napóleon
  • Marcel Pagnol: Topáz....Tamise, tanár úr
  • Földes Mihály: Honvágy....Körösztös Zsigmond
  • Konsztantyin Szimonov: Legény a talpán....Guliasvili
  • Gyárfás Miklós: Forr a világ....Temesváry Zoltán
  • Hunyady József: Bányászbecsület....Kiskovács, vállalatvezető
  • Viktor Szergejevics Rozov: Boldogság, merre vagy?....Lapsin
  • Erwin Piscator: Amerikai tragédia....Mason államügyész
  • Hainer Kipphardt: Az Oppenheimer ügy....Gordon Gray, elnök
  • Jean-Paul Sartre: Az ördög és a Jóisten....Püspök
  • Babay József: Három szegény szabólegény....Tollnok
  • Kárpáthy Gyula–Orbók Endre: Játék a bíróságon vagy a Molnár-ügy....László Alfréd
  • George Bernard Shaw: Genf, 1938....Herr Battler
  • Csokonai Vitéz Mihály: Tempefői....Betrieger, könyvnyomtató
  • Max Frisch: Andorra....Doktor
  • Marc Didier–Gaston Rullier: Az apáca....De La Neuville őméltósága
  • Salamon Pál: Magadra kiálts....Dr. Szász Márton
  • Peter Weiss: A vizsgálat....Hetedik tanú
  • Ugo Betti: A játékos....Pinto lovag
  • Friedrich Schiller: Stuart Mária....Amias Paulet, lovag
  • Henrik Ibsen: A nép ellensége....Horster kapitány
  • Ben Jonson: Bertalannapi vásár....Bogaras, őrült
  • Ungvári Tamás: Dóra jelenti....Radó Sándor
  • Gogol: A revizor....Polgármester

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lope de Vega: A kertész kutyája
  • Hedda Zinner: Egy kis bécsi kávéház
  • Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője
  • Kornyejcsuk: A nagy műtét
  • Nyikolaj Roszkov: Napfényes mezőkön
  • Victorien Sardou– Hégésippe Moreau: Szókimondó asszonyság
  • Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye
  • Moliere: Tartuffe
  • Kállai István: Ugorj ki az ablakon
  • Török Rezső: Vők iskolája
  • Beaumarchais: Figaro házassága
  • William Saroyan: Így múlik el az életünk
  • Szirmai Rezső: Visszafelé az úton
  • Bihari Klára: Férfi nélkül
  • Mikszáth Kálmán: Különös házasság
  • Paul Schönthan–Franz Schönthan: A szabin nők elrablása
  • Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka
  • Moliere: Úrhatnám polgár
  • Kopányi György: Igazolatlan ősz
  • Illés Endre: Egyszárnyú madarak
  • Csiky Gergely: Mukányi
  • Móra Ferenc: Aranykoporsó
  • Dosztojevszkij: A félkegyelmű
  • William Shakespeare: Tévedések vígjátéka
  • Boldizsár Iván: Túlélők
  • Galambos Lajos: Későn
  • Václav Havel: Kerti ünnepély
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
  • Kolozsvári Grandpierre Emil: A világ legszebb szerelme
  • Irwin Shaw: Szelíd emberek
  • Sós György: Kati
  • Carlo Gozzi–Friedrich Schiller: Turandot hercegnő
  • Babay József: Csodatükör

Hangjátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Piros Oroszlán (1962) .... A tábornok

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Édes mostoha (1935)
  • Sárga csikó (1936)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • Talpalatnyi föld (1948)
  • Vihar (1951)
  • Felszabadult föld (1951)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Semmelweis (1952)
  • Tűzkeresztség (1952)
  • Állami Áruház (1953)
  • Föltámadott a tenger I-II. (1953)
  • Rákóczi hadnagya (1954)
  • Rokonok (1954)
  • Dollárpapa (1956)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956)
  • Szakadék (1956)
  • Tanár úr kérem (1956)
  • Csendes otthon (1957)
  • Csigalépcső (1957)
  • Csempészek (1958)
  • Szent Péter esernyője (1958)
  • Szegény gazdagok (1959)
  • Felfelé a lejtőn (1959)
  • Megöltek egy lányt (1961)
  • Két félidő a pokolban (1962)
  • A pénzcsináló (1963)
  • Édes és keserű (1966)
  • Hazai pálya (1969)
  • A varázsló (1969)
  • Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
  • Csak egy telefon (1970)
  • Színes tintákról álmodom (1980)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az utolsó budai pasa (1963)
  • Othello Gyulaházán (1966)
  • Irány Mexikó! (1968)
  • A csodálatos vargáné (1968)
  • Vidám elefántkór (1971)
  • A képzelt beteg (1971-rendező)
  • A fekete város 1-7. (1971)
  • III. Richárd (1973)
  • Átmenő forgalom (1973)
  • Zrínyi (1973)
  • Zöld dió (1974)
  • Fürdés (1974)
  • Nincs többé férfi (1974)
  • Aranyborjú (1974)
  • Felelet (1975)
  • A párkák (1975)
  • Micsoda idők voltak (1975)
  • A méla tempefői (1976)

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2012. augusztus 4-ei lekérdezés.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri István témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]