Kállai István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kállai István II.JPG

Kállai István (Budapest, 1929. május 7. –) magyar író, dramaturg, humorista. Felesége Kovács Erzsébet, akivel 1952-ben kötöttek házasságot. Fiai: Ferenc (1954) és Gábor (1959).

Tartalomjegyzék

Életút [szerkesztés]

Kállai István (2010)

Budapesten született Wéber Stefánia és Kállai Elemér második gyermekeként. A Kölcsey Gimnáziumból került kereskedelmi iskolába, majd a Közgazdasági Egyetem iparszakára. Már egyetemi évei alatt írt jeleneteket és rádiójátékokat. 1952-ben a Magyar Rádió külföldi adásainak munkatársa. Első színházi munkája az „Irány Caracas” című komédia volt, s ezt jó néhány vígjáték, zenés darab követte: Kötéltánc, Ugorj ki az ablakon!, Férjek a küszöbön, Majd a papa, Egymillió fontos bankjegy. 1958-ban átütő sikert arat a Vidám Színpadon bemutatott "Majd a papa" című darabjával, melyben a főszerepet Kabos László alakította. A népszerű kabarészínész számára írta a "Veréb is madár" című film főszerepét.

Magyar és nemzetközi színpadra alkalmazott és írt rengeteg zenés művet, operettet, például: Dr. Bőregér, Menyasszonytánc, A bajadér, Pompadour, Egy éj Velencében.

Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott. Többek között: A három testőr, Őrült nők ketrece, Espresso Bongo. A színházon kívül a film világában is dolgozott, több forgatókönyvet írt: A veréb is madár, Elcserélt szerelem, Kojak Budapesten, Nápolyt látni, és..., Fuss, hogy utolérjenek. 1970-től sorozatokat írt az MTVnek, 1974-től itt dolgozott a Szórakoztató Főosztályon, melynek alapító-vezetője, később főmunkatársa volt. 1981-től a Vidám Színpad, 1998-tól a Fővárosi Operettszínház dramaturgja.

Kisebbik fia, Kállai Gábor, nemzetközi sakknagymester, szakíró.

Művei [szerkesztés]

Színdarabok [szerkesztés]

  • Irány Caracas (1957)
  • Majd a papa (958)
  • Kötéltánc (1959)
  • Ugorj ki az ablakon (1960)
  • Az igazság házhoz jön (1961)
  • Férjek a küszöbön (1963)
  • Élni tudni kell (1964)
  • Kemnénykaposok ((1965)
  • Csodabogár (1966)
  • Titkárnők lázadása (1969)
  • Segítség, nyertem! (1971)

Film forgatókönyvek [szerkesztés]

  • A megfelelő ember (1959)
  • Már nem olyan időket élünk (1964)
  • Nem (1965)
  • Bolondos vakáció (1967)
  • A veréb is madár (1968)
  • Bolondos vakáció. Rendező: Makk Károly (1968)
  • Fuss, hogy utolérjenek... (1972)
  • Nápolyt látni, és...(1972)
  • Kojak Budapesten (1980)

Tévé műsorok [szerkesztés]

  • Tündér voltam Budapesten (1970)
  • Linda (1984)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Mit tenne ön az én helyemben?
  • Ön például hogy folytatná?
  • Van egy fantasztikus ötlete?
  • Robog az úthenger
  • A fej
  • Ligeti legendák
  • A pesti légioránus
  • Mesél a pesti Brodway
  • Randevú a Royalban
  • Revue déja vu 2000)

Átdolgozások, fordítások [szerkesztés]

  • Botrány az operában
  • A három testőr
  • Őrült nők ketrece
  • Espresso Bongo.
  • Bástya sétány 77

Rádió [szerkesztés]

  • Megmondtam előre (1999)

Hang és kép [szerkesztés]

Emlék [szerkesztés]

Már ifjúkoromban kiderült, hogy van némi érzékem a humorhoz. Habár ennek nem mindig örültem. Az egyetemen, a végzősök bulijára (a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar-szakán tanultam?!) kis szatirikus tréfát írtam szeretett professzoromról, Pach Zsigmondról. Csak azt felejtettem el, hogy még hátra van a gazdaságtörténet szigorlatom, melyet nála kellett abszolválnom. Nos, bevallom, az az órácska, amit együtt töltöttünk, nem volt túlságosan mulatságos.

Bővebben:Kalandjaim a kabaréval

Méltatás [szerkesztés]

Szinetár Miklós

Különleges képessége volt mindig, hogy színészek számára tudott szerepet teremteni

Kitüntetései [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]