Kolozsvári Grandpierre Emil
| Kolozsvári Grandpierre Emil | |
| Kolozsvári Grandpierre Emil (Budapest, 1989) | |
| Élete | |
| Született | 1907. január 15. |
| Elhunyt | 1992. május 11. (85 évesen) |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény, novella |
| Első műve | A rosta |
| Fontosabb művei | A csillagszemű A törökfejes kopja A boldogtalanság művészete |
| Kiadói | Magvető Könyvkiadó |
| Irodalmi díjai | Baumgarten-díj (1940, 1944) József Attila-díj (1964, 1975) Kossuth-díj (1980) |
Kolozsvári Grandpierre Emil (Kolozsvár, 1907. január 15. – Budapest, 1992. május 11.) magyar író, műfordító és kritikus.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Francia eredetű erdélyi családban született, dr. Grandpierre Emil és Krassowszky Janka Margit gyermekeként Kolozsváron, 1907-ben, református vallású. 1924-ben Budapestre költözött. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott, olasz-francia és filozófia szakon. 24 éves korában, 1931-ben jelent meg első regénye A rosta címmel.
1934. április 22-én Budapesten feleségül vette a római katolikus Hönich Lenke Máriát, Hönich Henrik és Beck Irén leányát.[1] Házasságuk azonban 1943-ban válással végződőtt.[2]
Dolgozott többek közt a Statisztikai Hivatalban, az Iparművészeti Iskolában, valamint a Magyar Rádió dramaturgiai osztályán. 1941-től 3 éven keresztül a Franklin Társulat Kiadóvállalatának lektora. A második világháború után szovjet hadifogságba került, onnan visszatérvén a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője majd helyettes műsorigazgatója lett 1949-ig. 1950-től 1951-ig a Hungária, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora.
1956 után kezdődött érett írói korszaka, sorra jelentek meg esszékötetei: az Utazás a valóság körül, az Eretnek esszék és A beton virágai. Kétszer nyerte el a Baumgarten-díjat (1941, 1944) és a József Attila-díjat (1964, 1975), valamint 1980-ban Kossuth-díjat kapott. Életműve a Magvető Könyvkiadónál jelent meg.
Főbb művei [szerkesztés]
- A rosta (regény, 1931)
- Dr. Csibráky szerelmei (regény, 1937)
- Alvajárók (regény, 1938)
- Tegnap (regény, 1940)
- Szabadság (regény, 1945)
- A tőzsdelovag (vígjáték, 1947)
- A csillagszemű (regény, 1953)
- A törökfejes kopja (történelmi regény, 1955)
- A halhatatlanságra vágyó királyfi (mese, 1956)
- A bűvös kaptafa (regény, 1957)
- A tisztesség keresztje (elbeszélések, 1957)
- A boldogtalanság művészete (regény, 1958)
- A gyalogtündér (mesék, 1961)
- Párbeszéd a sorssal (regény, 1961)
- Csendes rév a háztetőn (regény, 1964)
- Eljegyzés mai módra (novellák, 1966)
- Utazás a valóság körül (tanulmányok, 1969)
- Nők apróban (regény, 1970)
- Szellemi galeri (regény, 1971)
- Harmatcseppek (regény, elbeszélések, 1976)
- A szerencse mostohafia (életrajzi regény, 1976)
- Béklyók és barátok (önéletrajzi regény, 1979)
- Árnyak az alagútban (önéletrajzi regény, 1981)
- Egy házasság előtörténete (regény, 1982)
- Eretnek esszék (1984)
- Emberi környezet (családregény, 1986)
- Bolondos mesék (1987)
- A beton virágai (esszék, 1988)
- Egy potenciavadász följegyzései az összeomlás után (elbeszélések, 1989)
- Szépen gondolj rám (regény, 1990)
- A kárhozat angyala (kisregények, 1990)
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A magyar irodalom története - Kolozsvári Grandpierre Emil
- A megértés és a megtisztulás igényével... (100. születésnapján
- Kolozsvári Grandpierre Emil - Petőfi Irodalmi Múzeum
- Legenda Kolozsvári Grandpierre Emilről (Összegyűjtötte Albert Zsuzsa)
- Csuka Zoltán Városi Könyvtár (Érd) honlapja
- http://www.mmakademia.hu/database/membersform.php?ID=99
További információk [szerkesztés]
További irodalom [szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0 Online hozzáférés

