Közjegyző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közjegyzői iroda bejárata, Vigo, Spanyolország.

A közjegyző olyan hivatalos személy, akit a törvény közhitelességgel ruház fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző hatáskörébe tartozik többek között közjegyzői okiratok szerkesztése, tanúsítványok kiállítása, hagyatéki eljárások lefolytatása, letétek kezelése. Nem tévesztendő össze a jegyzővel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Közjegyzők Magyarországon

A közjegyzők (angolul: public notary) szerepét a feudális Magyarországon a hiteleshelyek töltötték be. A közjegyzői intézmény a 19. század második felétől létezik hazánkban. Jogállásukat, feladat- és hatáskörüket ma Magyarországon a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szabályozza, végrehajtásáról a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet gondoskodik. A közjegyző nem utasítható, csak a törvénynek van alárendelve.

[szerkesztés] A kinevezés előfeltételei

Közjegyzői iroda táblája Makón.
  • A közjegyzőket – területi elv figyelembe vételével – az igazságügyi és rendészeti miniszter nevezi ki a megfelelő személyek közül, határozatlan időre. Végső soron a közjegyzők számát is az igazságügyminiszter határozza meg.

A törvény szerint közjegyzővé az nevezhető ki, aki

  • magyar állampolgár,
  • büntetlen előéletű,
  • állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
  • a jogi szakvizsgát letette,
  • legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi vagy legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlatot igazol.

[szerkesztés] A közjegyző feladatai

  • közjegyzői okiratok készítése: a közjegyző egyik fő feladata bármely szerződés (pl. kölcsön, öröklési, tartási, házassági, ajándékozási, adásvételi, társasági szerződés stb.) és jognyilatkozat (pl. végrendelet, befogadó- és tartozáselismerő nyilatkozat, meghatalmazás) közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyző az okiratok eredeti példányát megőrzi, arról hiteles kiadmányt és másolatot ad ki. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, nem veszhet el. Az őrzés folyamatosságát a közjegyző személyétől függetlenül a közjegyzői irattárak is biztosítják. A közjegyzői okiratnak különleges bizonyító ereje van, arra nézve, hogy a nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel. A közjegyzői okirat alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, azaz megelőző bírósági eljárás nélkül bírósági végrehajtást kérhető.
  • magánokiratokon az aláíró személyének tanúsítása;
  • hiteles másolatok készítése: a hitelesítés alkalmával a közjegyző aláírást és másolatot hitelesít, vagy más jelentős tényt különös bizonyító erővel tanúsít. Hitelesítések körébe tartozik továbbá a közhitelű nyilvántartások például: cég-, ingatlan-, zálogjogi nyilvántartás adatairól kiállított igazolás.
  • letétek megőrzése;
  • hagyatéki eljárás: a hagyatéki eljárás a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A meghalt személy hagyatéki ügyének lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, öröklési bizonyítvány kiállítására kerülhet sor.
  • fizetési meghagyásos eljárás: 2010. június 1. napjától a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény értelmében a bíróságoktól a közjegyzők hatáskörébe került a fizetési meghagyásos ügyek intézése.
  • egyéb nemperes eljárások lefolytatása;
  • jogszolgáltató hatósági tevékenység.

[szerkesztés] Működésének felügyelete

A közjegyző tevékenységét az igazságügyi szervek és a közjegyzői kamara ellenőrzi.

A közjegyzők önkormányzati szervei: a területi közjegyzői kamara, a területi kamara elnöksége, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.

A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyző-helyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává. A közjegyzői önkormányzat képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét, közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyző-helyettesek és - jelöltek alkotnak.

A Magyar Köztársaság területén öt területi kamara működik.

[szerkesztés] Közjegyzői díj

A közjegyzői díj az az összeg, amit a közjegyzőnek kell kifizetni az általa nyújtott szolgáltatásért. A közjegyzők által kiszabható díjakat a 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szabályozza. [1]

[szerkesztés] Közjegyzői okirat

Olyan okirat, amely közjegyző által aláírtan tanúsítja az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, annak helyét, idejét és módját, illetve, hogy az okirattal tanúsított adatok és tények a valóságnak megfelelnek. Jelzálogszerződésnél általában kétféle kötelezettségvállaló nyilatkozatot (közjegyzői okiratot) használnak a bankok – ezek közül csak egyfélét kell aláírni: Egyoldalú: A hiteligénylő jelzáloghitel kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségvállalást tartalmazza. Többoldalú: Ugyanaz, mint az egyoldalú, csak ebben az esetben magát a kölcsönszerződést foglalják közjegyzői okiratba. [2]

[szerkesztés] Közjegyzők más országokban

A közjegyzők országonként más és más feladatokat látnak el. Az angol-szász jogrend országaiban a közjegyzők nem jogászok, míg a kontinentális jogrend országaiban kötelező a jogi végzettség. A világ országainak többségében a kontinentális jogrend szerinti közjegyzőség működik.

Az eltérés oka a bizonyítási rendszerek közötti különbségben gyökeredzik. A kontinentális jogrendben széles körben elterjedt a közokirat. A közokirat bizonyítási előnyhöz juttatja az azt felhasználó személyt. Közokiratot csak állami hatóság, bíróság vagy a közjegyző, mint hatóság állíthat ki.

A közjegyzők Ausztriában képviseletet is vállalhatnak, Franciaországban az ingatlanközvetítésben van monopóliumuk.

Közép-Európában a közjegyzőség német eredetű és a volt Osztrák–Magyar Monarchia utódállamaiban többnyire azonos (okiratszerkesztő, tanúsító, egyes nem peres eljárásokban eljáró) hatáskörökben jár el.

Az angol-amerikai jog közjegyzője csak aláírásokat hitelesít. Jelentősége – minthogy a közokirat sem általánosan elismert –, meg sem közelíti a kontinentális közjegyző szerepét.

[szerkesztés] A közjegyző intézményének kialakulása

Már az ókorban megjelent az igény arra, hogy mások szerződéseit harmadik, pártatlan személy is megerősítse, illetve felek között pártatlanul eljárva tényeket vagy ezek hiányát hitelesen megállapítsa.

A közjegyzői foglalkozás kialakulása a történelem tanúsága szerint az több ezer éves írnok mesterségből, az írástudó, feljegyző foglalkozásból származtatható. Ilyen írnok szobor ábrázolások már Mezopotámiában készültek.

Érdekes, hogy a jogilag képzett (civil law alapján működő) és a “laikus” (a common law alapján működő) közjegyző is ugyanazt a római “őst” vallja magáénak a notarius-t. De a jogi végzettségű közjegyő ma alig hasonlít a római elődjére. Azok ugyanis egyszerű gyorsírók voltak, akik nagyurakat szolgáltak, és a foglalkozásuk nevét a helyi kormányzatok bíróságainak és hivatalainak a jegyzőitől kapták meg.

A rómaiaknál volt ugyanis egy magántisztviselői foglalkozás is a tabellio. A tabelliones-nek a fórumokon vagy a piactereken volt “irodája” és a polgárok tőlük kértek tanácsot és jogi segítséget. Ők készítettek a jogi okiratokat Később a magán jogászok kapták meg a tabellio (v.ö. magyar tábla-) címet, és ők alkalmazták a notarius-okat, mint írnokokat/jegyzőket.

A középkorban a nótárius hivatala kibővült, ők lettek a bírósági hivatalvezetők, és ők hitelesítették a bírósági iratokat. A reneszánszra függetlenedtek a bíróságtól és attól független határozatokat saját maguk is hitelesítetek .

Az Egyesült Államokban az alkotmány az államokra bízza a közjegyzői rendszert. A legtöbb helyen a közjegyzők az ingatlanok adásvételével és nyilvántartásával voltak és vannak elfoglalva. Az ő feladatuk volt azonosítani a szerződő feleket, tanúsítani az aláírás aktusát, a felektől megtudni, hogy a szerződés valóvan a szándékaik szerint készült-e, és ők vették át az ingatlanra vonatkozó egyéb okmányokat, megterhelést, jelzálog stb., és végül ők bélyegezték le, hitelesíteték az iratokat.

Ezeket a feladatokat később az állami nyilvántartással foglalkozó közhivatalok átvették (nálunk például a Fölhivatal), az ügyvédek pedig a birtokbaadás és az okiratkészítés feladatait vették át. Ennek ellenére fontos maradt a közjegyző funkció, mert a szakképzés nem jellemformálás, és a jogi foglalkozás óhatalanul összekapcsolódik a bűnözőkkel, hol üldözésként, hol pártfogásként.

A közjegyző dolga tehát:

Minden kétséget kizáróan meggyőződni arról, hogy egy írásos szerződés szerződő fele az, akinek mondja magát, tehát azonosítja az aláírót.

Megtapasztalja, hogy a szerződő felek írják alá a szerződést, és hogy elolvasás után tényleg tisztában vannak annak tartalmával, továbbá meggyőződik arról, hogy az aláírók a szándékuknak megfelelő szerződést írják alá.

Olyan megkülönbözetőt jelet vagy jelzést alkalmaz, amely biztosítja, hogy az eredeti szöveget utólag nem lehet megmásítani.

Biztosítja, hogy egy adott okmány azt a konkrét szerződést vagy megállapodást tartalmazza, amelyet érvényesíteni és hatályba lépteni akarnak – vagyis megállapítja az okirat valódiságát, eredetiségét.

Az angol meghatározás szerint a közjegyző (l. “rendes ember”) “a citizen of high moral character and integrity and an impartial witness appointed to perform notarial acts of a non-legal or ministerial nature.”

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. Közjegyzői díj. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  2. Közjegyzői okirat. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken