Szenes Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenes Iván
Született 1924. április 25.
magyar 1919-1946 Budapest
Elhunyt 2010. szeptember 13. (86 évesen)
magyar Budapest
Foglalkozása író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző
Díjak Érdemes művész (1988)

Szenes Iván az IMDb-n

Szenes Iván (Budapest, 1924. április 25.Budapest, 2010. szeptember 13.) EMeRTon-díjas magyar író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, érdemes művész. A családi hagyomány ápolója, folytatója. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője; a Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: több mint 400. Az Imádok férjhez menni című darabjának 2010-ig harminchárom bemutatója volt.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1924. április 25-én született Budapesten, Szenes Andor és Kelemen Piroska gyermekeként. 19451948 között köztisztviselő, 19481949-ben a Világosság című lap munkatársa, 19491950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 19511956 között a Vidám Színpad[1] dramaturgja. 19561961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 19611979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.

2003-ban Nemcsak a húszéveseké a világ című, a közszolgálati televízióban fő műsoridőben sugárzott sorozatának nézettsége elérte a kereskedelmi televíziókét.

Halála előtt két hónappal, két részletben sugározta az MTV a Szenes Színház című műsort. Az internettől sem idegenkedő művész Klikkelj rám címmel írt egy 21. századi slágert.

Síremléke a Kozma utcai zsidó temetőben található.

A család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színpadi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 412.[2]

József Attila Színház
Fodor Imre a színház legendás igazgatója -régi hagyomány ápolásaként- évadzáró bemutatóra zenés játékot rendelt. Számos emlékezetes előadás született így, sok nagy sláger is innen indult el hódító útjára.
Madách Színház
Fővárosi Operettszínház
Vidám Színpad
  • Susmus (Behár György)
  • Fogad 3-tól 5-ig (Behár György)
  • Segítség válunk (Fényes Szabolcs)
  • Legfeljebb elválunk (Vécsey Ernő)
Kis Színház
Kabarék a Vidám Színpad kamaraszínházában
  • Mi újság odaát (Charles Kálmán)
  • Meddig lehet elmenni
  • Hajrá magyarok
  • Ki van odafenn
  • Dobogón vagyunk (Kellér Dezső)
  • Szerencsés flótás, zenés játék (Fényes Szabolcs)
Medgyasszay Színház
  • Tombol az erény (Csanak Béla)
  • Ki a papa? (Hegedűs Tamás)
Tarka Színpad[3]
Városmajori Szabadtéri Színpad

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendező: Gertler Viktor, zeneszerző:Kerekes János. Főszereplők: Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Turay Ida.

Rendező: Révész György, zeneszerző: Fényes Szabolcs. Főszereplők: Ferrari Violetta, Zenthe Ferenc. Énekhangok: Hollós Ilona, Vass Éva, Kazal László, Vámosi János.

  • Éjfélkor

Rendező: Révész György, zeneszerző: Bágya András

Rendező: Keleti Márton, zeneszerző:Fényes Szabolcs

Rendező: Bán Frigyes, zeneszerző: (Fényes Szabolcs)

Rendező: Dargay Attila. Zeneszerző: Wolf Péter

Hofi Géza szerzőtársa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hofi Géza és Szenes Iván
    • Fogsz Te a fox helyett..
    • Macskaduett[5]
    • Próbálj meg lazítani
    • Söprik az utcát
    • Kell néha egy kis csavargás
    • Az én világom
    • A Déli pályaudvar
Két műsor készítésében is közreműködött Malek Miklós társaságában
  • Tévé műsor
    • Temetni a munkát. Szilveszteri műsor, 1984. Szerzőtársak: Malek Miklós, G. Dénes György
  • Hofi részére írt további számok. Zeneszerző: Malek Miklós
    • Gondolj apádra.
    • Szembe jönnek a lányok
    • Kiöregedett vadászkutya dala[6]

Rádióoperett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bűnbak, 1960. (Gyöngy Pál – Tokaji György)

Slágerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos igényű diszkográfia dalairól még nem készült. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy minden idők legtermékenyebb slágerszerzője. Pálya-, "vetélytársai" több korosztályból kerültek ki. Néhányan közülük: Bradányi Iván, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György "Zsüti", S. Nagy István, Romhányi József és az új nemzedék: Adamis Anna, Bródy János, Miklós Tibor, Sztevanovity Dusán. Sülyi Péter. A teljesség igénye nélkül összeállított-válogatott lista, előadó szerinti rendszerezéssel:[7]

Ákos Stefi
Apostol Együttes
Aradszky László
  • Isten véled édes Piroskám. (Dobos Attila), a dallal első díjat nyertek a 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén. Ezzel a számmal Ő lett az első aranylemezes (100 000!) is.
  • Nemcsak a húszéveseké a világ. (Fényes Szabolcs)
  • Annál az első ügyetlen csóknál. (Dobos Attila), az 1967-es táncdalfesztivál második helyezett dala.
Bilicsi Tivadar
Bodrogi Gyula
  • A legtöbb ember ott hibázza el. A zenét is Szenes Iván szerezte.
  • Az a jamaicai trombitás. A kaktusz virága című zenés játékból. Duett Voith Ágival. (Nádas Gábor)
Breitner János
Corvina együttes
Cserháti Zsuzsa
  • A boldogság és én. (Bágya András)
  • Kicsi gyere velem rózsát szedni. (Gábor S. Pál)
Darvas Iván
  • Kicsit szomorkás a hangulatom máma. Az Imádok férjhez menni című zenés játékból. (Nádas Gábor)
Feleki Kamill
  • Glauziusz bácsi dala. Az Állami áruház című filmből. (Kerekes János)
Ferrari Violetta
Harangozó Teri
  • Mindenkinek van egy álma. (Fényes Szabolcs)
  • Minden ember boldog akar lenni (Dobos Attila)
Hollós Ilona
  • Veled vagyok még gondolatban. (Vig György)
  • 2*2 néha öt, duett Kazal Lászlóval. (Fényes Szabolcs)
Jávor Pál
Kapitány Anna
Karády Katalin
  • Álltam a hídon. (Horváth Jenő)
  • Ilyennek képzeltelek mindig. Orlay Jenő(Chappy)
  • Tavaszi álmok idején. (Szerdahelyi Zoltán)
Kazal László
Koós János
  • Annyi ember él a földön. (Dobos Attila), 1966-os Táncdalfesztivál 2. díj
  • Én aki nála jártam. (Nádas Gábor)
  • Kislány a zongoránál (Lovas Róbert)
  • Nem vagyok teljesen őrült. (Lovas Róbert)
Korda György
  • Bocsánat, hogyha kérdem. (Aldobolyi Nagy György)
  • Találd ki gyorsan a gondolatom. Duett a szerző Balázs Klárival.
Kovács Erzsi
  • Hosszú az a nap (A zeneszerző is Szenes Iván. A legnagyobb, klasszikussá vált magyar slágerek egyike). Szenti Edit is énekelte
Kovács Kati
Lantos Olivér
  • Álltam a hídon (Horváth Jenő)
Mary Zsuzsi
  • Mama. (Dobos Attila)
  • Nyári zápor - duett a zeneszerzővel. (Dobos Attila)
Mensáros László
Mikes Éva
Mikó István
Németh József
  • Az utolsó kintornás Pesten. (Lovas Róbert)
Németh Lehel
Payer András
Pécsi Sándor
Putnoki Gábor
Ráday Imre
  • Mások vittek rossz utakra engem, A Szabin nők elrablása című darabból. (Horváth Jenő)
Sárosi Katalin
  • Szervusz Budapest. (Bágya András)
  • Oh, hully-gully. (Nádas Gábor)
Szécsi Pál
Tolnay Klári - Páger Antal
  • Orchideák. (Aldabolyi Nagy György)
Vámosi János
Záray Márta
Vass Éva
  • Túl szép, amit Te mondsz. A 2x2 néha öt című film betétdala, Ferrari Violetta énekhangja.[8] (Fényes Szabolcs)
Váradi Hédi
  • Engem nem lehet elfelejteni. Az Imádok férjhez menni című zenés játékból. (Nádas Gábor)
Voith Ági
  • Jamaicai trombitás - Duett Bodrogi Gyulával. A Kaktusz virága című zenés játékból. (Fényes Szabolcs)
Zalatnay Sarolta
  • Tölcsért csinálok a kezemből. (Frenreisz Károly)
  • Hosszú forró nyár. (Gábor S. Pál)
Zsolnai Hédi
  • A végén mindent másképp lát az ember. (Gordon Imre)

Szállóigévé vált sorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kicsit szomorkás a hangulatom máma.; Kicsit megrázom magam, ugye minden rendben van. (Az Imádok férjhez menni című zenés játék egyik slágere. A bemutató 1964. május 22-én, a József Attila Színházban volt. A darabban énekelte és így első előadó volt, -az "Angyalföldre száműzött"- Darvas Iván. Csak később énekelte lemezre, Németh József)
  • Egyik a fogát szívja, másik a szívét fogja (Kaktusz virága)
  • Gondolj apádra, ha rákerülsz a lapátra. (Hofi Géza előadóestjének egyik betétdala.)
  • Lazítani, próbálj meg lazítani! … Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek. Egy zenés rádióműsor dala, lásd Hofi fejezet.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak a "B" oldalon[9]
  • Kertész Imre Nobel-díjas íróhoz – fiatalabb éveikben – munka és baráti kapcsolat fűzte.
  • Számok – a teljesség igénye nélkül
    • 2 000 dal, ebből 120 sláger. (Szenes Iván megállapítása szerint).
    • Több, mint 100 film és színházi munka, átdolgozás, versek.
    • A szócikk válogatásba több, mint 40 előadóművész és 32 zeneszerző került.
    • Magyarország legtöbbet játszott szerzője -haláláig- az Artisjus 2000-es kimutatása szerint.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Őfelsége, a sztár (1962).

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenes Iván-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művész halála után, lánya Szenes Andrea létrehozta a Szenes Iván Művészeti Díjat, amelyet először Wolf Kati énekesnő kapott meg. Szenes Iván emlékére 2011 óta minden évben megrendezik a Szenes Iván Emlékkoncertet, amelyet lakóhelyén, a Rezső téren tartanak. Az ingyenes műsornak évről-évre egyre több (2014-ben 8 ezer [11]) nézője van.

Díjazottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tallózás az interneten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadók, diszkográfiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb ember ott hibázza el
Apostol - Nehéz A Boldogságtól Búcsút Venni
Péter Szabó Szilvia - A régi ház körül

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenes Iván - Klikkelj rám!
Mint ha sohase hagynád abba...
Ne sírj kislány...
Újrakezdés iskolája - Szenes Iván műsora, Csányi Vilmos/1
Újrakezdés iskolája - Szenes Iván műsora, Csányi Vilmos/2
Újrakezdés iskolája - Szenes Iván műsora, Csányi Vilmos/3
Embertréning kutyásoknak, Kutyadal Szenes Iván dala
Szenes SzinHaz SzinHaz a hazban Gabriel (Szenes Ivan - Szuletesnapi ajandeka)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miklós Tibor. Musical!. Novella Könyvkiadó, 262, 306, 454. o (2002). ISBN 963-9442-04-6 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alapító tag, Kellér Dezsővel és Gál Péterrel.
  2. 2010. szeptember. 20.-i lekérdezés
  3. A Dohány utca 12-ben működött 1960 és 1963 között. Előtte az Operettszínház kamaraterme volt itt, Blaha Lujza Színház néven
  4. Legendás előadás. Haumann brillírozott, szinte lubickolt a szerepben. A férjek egyenjogúságáról szóló szám után a közönség "szék alá került", az előadás percekre leállt.
  5. Később nagy sikerű tévéadaptáció született ebből a dalból.
  6. Ez a dal hangzott el Hofi Géza temetésén a búcsú záró tételeként
  7. Lehetőség szerint az első előadót tüntettük fel.
  8. Az eredeti rendezőt Bán Frigyest és a női főszereplőt Vass Évát menet közben leváltották. A korábban már rögzített dalokat viszont nem vették fel újra. Ennek megfelelően Ferrari Violetta ˇ szinkron hangjaˇ Vass Éva volt. A stáblistán ezt nem tüntették fel.
  9. Az "A" oldalon található minden idők egyik legnagyobb magyar slágere, a Párizsban szép a nyár
  10. http://jozsefvaros.hu/hir/2033/Iden_is_fergeteges_volt_a_Szenes_Ivan-emlekkoncert/
  11. http://jozsefvaros.hu/hir/2033/Iden_is_fergeteges_volt_a_Szenes_Ivan-emlekkoncert/