Kis-Küküllő

Kis-Küküllő
A Kis-Küküllő Erdőszentgyörgynél
Hossz	144 km
Forrásszint	1150 m
Vízhozam	10 m³/s
Vízgyűjtő terület	2071 km²
Forrás	Bucsin-tető, Görgényi-havasok, Hargita megye, Erdély, é. sz. 46° 39′ 14″, k. h. 25° 17′ 35″46.6538888889, 25.2930555556
Torkolat	Küküllő (Balázsfalva mellett), é. sz. 46° 10′ 16″, k. h. 23° 53′ 31″46.1711111111, 23.8919444444
Országok	Románia
Térkép

A Kis-Küküllő (románul Târnava Mică, németül Kleine Kokel) folyó Erdélyben. A Kis- és a Nagy-Küküllő összefolyásából kialakuló Küküllő folyó Balázsfalva közelében egyesül és Mihálcfalva mellett torkollik a Marosba. A nevében szereplő küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe és jelentése kökényes.

Földrajza

A Görgényi-havasokban ered a Bucsin-tető közeli 1150 méteres magasságból és Balázsfalva mellett egyesül a Nagy-Küküllővel. Hargita, Maros és Fehér megyéken halad át. Sokszor a heves esőzések miatt megáradt a kis folyó és elöntötte a falvakat és a hozzájuk tartozó határokat. A legnagyobb vízhozamot (630 m³/s - nagyobb, mint a Tisza átlagos vízhozama Szolnoknál) 1975. júliusában mérték. 2002-től kezdődően megerősítették a falvakat védő gátakat. A Bözödújfalusi-víztározó is az árvízveszély csökkentéséért épült, bár van olyan vélemény is, hogy a tervezett romániai falurombolás hírnökeként lehet értékelni Bözödújfalu 1994-es elárasztását.

Települések a folyó mentén

Települések a Kis-Küküllő mentén: Parajd, Szováta, Sóvárad, Kibéd, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Dicsőszentmárton, Ádámos, Mezőkirályfalva, Küküllővár, Zsidve, Szépmező, Szancsal, Vámosgálfalva és Balázsfalva.

Kis-Küküllő galéria

A Kis-Küküllő folyó Magyarkirályfalvánál.

A Kis-Küküllő völgye Parajdnál.

A Kis-Küküllő Kibéd és Makfalva között.

Külső hivatkozások

• Kis-Küküllő mente (magyar nyelven). Székelyföld Információs Portál. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
• Gagyi Zoltán: Kis-Küküllő vármegye rövid története (magyar nyelven). alkisz.ro. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
• A Kis-Küküllő (magyar nyelven). Erdély Honismeret Fotóalbumok. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
• Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/