Dabas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dabas
Dabas-Sári római katolikus templom 2011-01-19.JPG
Dabas-Sári római katolikus templom
Dabas címere
Dabas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dabasi
Kistérség Dabasi
Jogállás város
Polgármester Kőszegi Zoltán (DAFI-FIDESZ)[1]
Irányítószám 2370
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 16 506 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 101,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 165,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dabas  (Magyarország)
Dabas
Dabas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 19° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 19° 19′ 00″
Dabas  (Pest megye)
Dabas
Dabas
Pozíció Pest megye térképén
Dabas weboldala

Dabas város Pest megyében. A Dabasi járás központja. Négy település, Alsódabas, Felsődabas, Sári és Gyón egyesüléséből alakult ki.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pest megye délkeleti részén, a Pesti-síkság és a Kiskunság találkozásánál fekszik. A mai város a területén korábban létezett négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsoport (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevonásával jött létre. Dabas mintegy 15 kilométer hosszan nyúlik el a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5-ös főút mentén. Északi részei a Pesti-síkságon, míg déli területei a kiskunsági homokhátságon fekszenek. A település nyugati határában ér véget a Duna–Tisza-csatorna.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a BudapestLajosmizseKecskemét mellékvasútvonal mentén fekszik. Egy állomással (Dabas) és egy megállóhellyel (Gyón) rendelkezik a vonalon. Budapest és Lajosmizse felé járnak személyvonatok.

Dabas az 5-ös elsőrendű főút mellett fekszik. Ehhez csatlakozik egy Bugyi, egy Tatárszentgyörgy és egy Pilis felől érkező fontosabb mellékút. Keletre fut az M5-ös autópálya, amelyen Dabas szomszédságában Újhartyánban találni lehajtót. További kisebb utak kötik össze a környező településekkel és tanyákkal. Autóbuszok Budapest, a környező települések és Kecskemét felé járnak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két települést. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.

A Halász Móric-kúria

A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász család vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. Közben egy újabb település, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. Dabas református temploma 1793-ban épült. Szintén a 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.

A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Kaszinó. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. Amikor 1886-tól a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Alsódabas lett a Pesti közép járás székhelye, melynek elnevezése 1898-tól Alsódabasi, majd 1950-től Dabasi járás lett. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel.

A műemléki védettségű református templom

Az 1947-ben Alsódabast és Felsődabast egyesítették. Az 1960-as években a város arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények, hivatalok új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált.
Dabas 1989-ben kapott városi rangot. A középkorban csak egy Dabas volt ismeretes, s mint népes helyet már 1270-ben említik az oklevelek. Gyón IV. Béla alatt már fennállt, s ugyan a tatárjáráskor elpusztult, de a 15. század közepére ismét lakott település. A török hódoltság végére az egész környék elnéptelenedett, s az 1690-es összeírás alkalmával, mint lakatlan területet vették számba.

A város négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község összevonása eredményeként alakult ki. A város északi felén elterülő Sári, amit - akárcsak szomszédait - a török 1597 körül pusztított el. Új birtokosa az 1700-as évek elején katolikus szlovák úrbéresekkel telepítette be. A település déli felén Gyón található. Pusztáit az 1720-as években kezdték betelepíteni református magyar, majd evangélikus szlovák jobbágyokkal. A Sárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlít hozzájuk, hogy ide is telepítettek jobbágyságot, katolikus magyar úrbéres lakossága a 18. században önálló községgé szerveződhetett. Alsódabas, szomszédjával, Gyónnal együtt került az 1720-as években a Halász család kezébe. A pusztát benépesítő református család és rokonaik ide viszont sosem telepítettek jobbágyságot. Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették, 1966-ban pedig hozzácsatolták Gyónt és Sárit is. 1970-re Dabas így érte el a 13 000-es, valóban kisvárosias népességet, s miután a fejlesztési prioritások nyomán kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei, nagyközségi, 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítás tett pontot.

A dabasi zsidóság rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó lakosság lélekszáma Gyónon 1804-1825 között 114-ről 166 főre gyarapodott, amit némi csökkenés követett; Alsódabason pedig 78--ról 212-re növekedett a számuk. Lélekszámuk ezután itt is csökkent ( kb. 40 fővel), de a forradalom küszöbén a dabasi zsidóság ismét 210 lelket számlált, a református egyházközségtől bérelt földet temetőnek, továbbá saktert is tartott. A két protestáns templom köré épült népes Gyónnak 1848-ban már 220 zsidó lakója volt, akik a reformkorban zsinagógát is építettek. A többi felekezethez hasonlóan a gyóni hitközség népiskolát is fenntartott.

A zsidó családok többnyire kiskereskedőként, kisiparosként vagy szabadfoglalkozású értelmiségiként (mint ügyvéd, állatorvos, orvos) kereste kenyerét, de megtalálható volt fa-, mész-, épületanyag- kereskedő vagy földbirtokos is. 1941-ben a zsidó népesség Dabason 151 fő volt. A II. világháborúban a zsidó lakosság nagy részét elhurcolták, s a háború befejeztével a töredékük tudott visszatérni Dabasra, többen inkább Izraelt választottak új hazájuknak, és kivándoroltak. Mára már csak néhány család, leszármazott él Dabason. A dabasi és a gyóni zsinagógának is kopjafát állítottak 1995-ben, ami Csontos József érdeme.

- A felső-dabasi zsidó temető az Andrássy út végén található meg. - A gyóni zsidó temető a Balla Pál utcában található.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindazonáltal a nagy számú szektorban dolgozót semmiféle nagyüzem nem tömöríti. Így a termelés nem túl hatékony. A város ipari kultúrája még igen hiányos. Nagyrészt a fővárosban találnak munkát a szektorban dolgozók. Dabas legjelentősebb gazdasági intézményei a Dabasi Nyomda; és a város határában újonnan létesült a Dabasi Ipari Park, amely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. A település nagy átmenőforgalmának köszönhetően a kiskereskedelem nagyban jellemző.

A város vezetése a helyi ipar megteremtésén dolgozik, ennek érdekében jelentős kedvezményeket biztosít az itt megtelepedni szándékozóknak. Mindazonáltal a lakosság egy tekintélyes hányada továbbra is Budapesten keres munkát, bár az ingázás visszaszorulóban van.[forrás?]

A zeneiskola (Halász-kúria)

Kultúra, oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dabas három városrészében (Dabas, Gyón, Sári) egy-egy önkormányzati-, továbbá Sáriban egy római katolikus általános iskola, továbbá három óvoda, egy bölcsőde és egy zeneiskola működik. A város két középiskolája a Táncsics Mihály Gimnázium (régebben Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola), valamint a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola. A város kulturális életének legfontosabb intézménye a Kossuth Művelődési Központ (volt Nemesi Casino). A különböző településrészek kultúráját színesíti a Halász Móricz Kúria (Gyóni Faluház), a Sári Faluház és a Dabasi-szőlők Művelődési Ház. A város egy több mint 40 ezer kötetes könyvtárral is rendelkezik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom (copf stílusú)
  • Nemesi Casino
  • Halász Móricz kúriája (ma Dabas-Gyóni Faluház)
  • további nemesi kúriák
  • Sári rétes
  • Zsidó temető

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres dabasiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Halász Bálint-kúria

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  • 1000 dabasi pillanat

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabas témájú médiaállományokat.