Szigetszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetszentmárton
Szigetszentmárton katolikus templom.jpg
Az 1788-ban épült, és 2009-2010-ben felújított katolikus templom
Szigetszentmárton címere
Szigetszentmárton címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ráckevei
Kistérség Ráckevei
Jogállás község
Polgármester Lerner Henrik[1]
Irányítószám 2318
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 2099 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 196,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetszentmárton (Magyarország)
Szigetszentmárton
Szigetszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 37″, k. h. 18° 57′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 37″, k. h. 18° 57′ 27″
Szigetszentmárton (Pest megye)
Szigetszentmárton
Szigetszentmárton
Pozíció Pest megye térképén
Szigetszentmárton weboldala
Emlékmű Szigetszentmárton II. világháborús halottai emlékére.

Szigetszentmárton (németül Sankt Martin) község Pest megyében, a Ráckevei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetszentmárton festői, sokszínű - közel 750 éves - kis település, a Csepel-sziget szívében.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetszentmárton az ősi települések közé tartozik. Azt, hogy már több ezer éve is éltek itt emberek, azt a község négyezer éves, világhírű régészeti „őskocsi” lelete is bizonyítja, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őriznek. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal. Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. Lázár deák 1528-ban készített térképe is jelöli Szent Márton falut. A község a középkorban mezővárosi rangot is viselt. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 43 adófizető családnév szerepel a listán 26 házzal. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A harcok elmúltával csak néhány család tért vissza, ezért Savoyai Jenő földesúr sváb telepeseket telepített a falu területére később Mária Terézia bajor telepeseket telepített le. Az 1838-as dunai nagy árvíz az 1886. évi tűzvész, mely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1855-ben alapították az állami iskolát (az egyházé 1742 óta működött), 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1898-tól Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1936-tól Polgári Lövészegyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezete, 1952-ben pedig a fúvószenekar is. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069 éltek. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát. A második világháborút követő kitelepítést e népszámlálás alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok.

A rendszerváltás előtt Szigetcsép, Szigetújfalu, Szigetszentmárton közös közigazgatási egységet képezett. Ez a rendszerváltozással megszűnt.

A lakosok száma 2010. január 1.-jén 2199 fő volt.[3]

A beruházások célszerű megvalósítása tette lehetővé, hogy ma már a település vezetékes ivóvízellátása 100%-os. A lakások 80%-ában van vezetékes gáz, 70%-ában vezetékes telefon. Az útfelület 85%-a pormentesített. Kiemelt helyen szerepel a csatornahálózat kiépítése.

A település fejlődésével lépést tartott az infrastruktúra fejlődése is. Üzletek, szálláshelyek, vendéglátóhelyek nyíltak. Felújították a kultúrházat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1788-ban épült, és 2009-2010-ben felújított katolikus templom
  • Második világháborús emlékmű
  • Turul-szobor[4]

Nemzetiségpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzetiségi oktatás folyik az óvodában, iskolában.
  • Sváb Hagyományőrző Egyesület, német nemzetiségi tánccsoport, zenekar és kórus működik évtizedek óta.
  • 1994-ben megalakult a Szigetszentmártoni Német Kisebbségi Önkormányzat.
  • Minden évben megrendezik a Kis-Dunamenti Kulturális, Nemzetiségi és Ifjúsági Napokat.

Partnertelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigetszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. 588-2/2010 Határozat
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]