Dány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dány
Dány címere
Dány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Jogállás község
Polgármester Gódor Lajosné (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Jánosik György (megbízott jegyző)
Irányítószám 2118
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4437 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 103,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dány (Magyarország)
Dány
Dány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 010″, k. h. 19° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 010″, k. h. 19° 32′ 43″
Dány (Pest megye)
Dány
Dány
Pozíció Pest megye térképén
Dány weboldala

Dány község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gödöllőtől kb. 22 km-re délkeletre, Budapesttől kb. 35–40 km-re keletre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén bronzkori urnatemetőt, vaskori sírleleteket és avar sírt találtak.

A több mint 700 éves település első okleveles említése 1324-ből származik, ekkor Dani néven említették. Későbbi névváltozatai: 1463-ban Dan, majd Wydan néven említették az oklevelek.

Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbert vette el és adományozta Harsundorfi Ülvingnek. Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török hódoltság későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, mely később leányegyházzá vált és Zsámbokhoz tartozott.

Az 1695. évi összeíráskor 1 1/4 adóköteles portája volt. A falu a 18. század elején újra települt. 1715-ben még 17, 1720-ban már 48 jobbágyháztartást vettek fel az adóösszeírásba; ezek közül 4 magyar és 4 német volt.

Plébániáját 1749-ben szervezték ujra; anyakönyvei is 1749-től kezdődnek. Az oltárképet még gróf Stahremberg Guidó ajándékozta az egyháznak.

A 18. század elején gróf Stahremberg Guidó uradalma lett, tőle vásárolta meg Grassalkovich Antal. 1848-ig a gödöllői uradalom sorsában osztozott. 1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta.

A 20. század elején a következő lakott helyek is hozzátartoztak: Hosszútisztás, Pusztaszentkirály, Újház, Újmajor, Faluhely is.

Faluhely nevű dűlője egykor a mai Dány falu helye volt, ahonnan a község a tatárjárás pusztításai után mai helyére telepedett.

Néprajzi ház

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)


További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]