Úri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Úri
Úri címere
Úri címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Nagykátai
Kistérség Nagykátai
Jogállás község
Polgármester Dr.Szabó Teréz[1]
Jegyző Árokszállási Istvánné
Irányítószám 2244
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 2529 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 120,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Úri (Magyarország)
Úri
Úri
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 59″, k. h. 19° 31′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 59″, k. h. 19° 31′ 04″
Úri (Pest megye)
Úri
Úri
Pozíció Pest megye térképén
Úri weboldala

Úri község Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől mintegy 40 km-re délkeletre fekszik, a Gödöllői-dombság nyúlványainak végénél.

Megközelíthető: Budapest Keleti pályaudvarról a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon Sülysápig, onnan Volánbusz busszal (Budapesttől kb. 50 perc); közúton Budapest határától a 31-es főúton (kb. 25 perc).

Felszíne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszíne dombos, a Gödöllői-dombság kistájához a Monor–Irsai dombsághoz tartozik. Dombjai északnyugat-délkeleti irányúak. A Tápió völgyéből kiemelkedve a Mende és Sülysáp közötti határrészből 13 dombsor húzódik a község felé. A dombok széles hátán a csapadékvíz és a szél eróziós tevékenysége erősen meglátszik. Legmagasabb pontja a község határán a Messzelátón van, 228 méter. A templom küszöbének magassága 174 méter, a tengerszint felett. Ez megfelel a község átlagos magasságának is. A felszín délkelet felé lejt és a Nádasvölgyön 131 méter, a Nagyréten 130 méter. A község központja, főépületei és sok lakóháza a falun átfolyó patak két oldalán lévő szűk völgyben helyezkedik el. Ez a völgy a szoros felett, a pusztaszentistváni határtól indul el, és délkeleti irányban húzódik Tápióság és Káva határa között Pánd, illetve Tápióbicske felé. Ebben a völgyben helyezkedett el valamikor az ősfalu is. Sok épület és lakóház közvetlenül ehhez a völgyhöz kapcsolódó dombokra, domboldalakra épült.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1252-ben említik először oklevélben, Wri néven. A 14. században a Csetneky család birtokolta. A török uralom alatt is lakott maradt. A 18. században a Koháry család birtoka lett, később a Tahy, a Szapáry, majd a Révay család tulajdonába került.

Úrit a honfoglaló nemzetségek alapították. Eredet szerinti magyar falu. Nevét minden bizonnyal az alapító "Uri" nemzetségtől nyerte. A feltevés szerint falualapító ősei az Árpád-törzshöz tartozhattak. Az "Úri" szó kiválót, fejedelmet jelentett ezidőben. Nyilván a fejedelmi nevet a többi nemzetségtől való megkülönböztetésül vették fel, ezzel kifejezni és hangsúlyozni kívánták egyéb nemzetségekkel szemben a fejedelmi törzshöz való tartozásukat. Ugyanezen feltevés szerint az Úri nemzetség – mint honfoglaló – nemes nemzetség volt, de később elszegényedhetett, birtokait nagyrészt elveszítette, majd török idők után nemességét igazolni nem tudta és így a jobbágyok közé süllyedt. Hajdani kiemelkedő szerepét alá látszik támasztani az a tény, hogy az 1770-es Urbárium szerint öt Úri nevű jobbágycsalád élt a faluban, akik közül kettő egész, három pedig féltelkes jobbágy volt. A jobb anyagi helyzetűek közé tartoztak. A 19. század elején még éltek a községben Úri családnevűek, de később kihaltak. Más felfogás szerint a falu a palócság legdélibb nyúlványát alkotja. A két nézet egymással ellenkező. Egy tény azonban bizonyos, hogy a község I. István kora előtti, honfoglaláskori magyar település. IV. Béla király egyik oklevele említi Úrit, mint a pankotai és pannonhalmi apátság, valamint a Györk nemzetség birtokát. 1324-ben Huri néven szerepel a falu az oklevelekben. 1347-ben Nagy Lajos király anyja a falut Tamás Kónya sárosi főispán feleségének ajándékozta.

A község birtokosai ezt követően sűrűn változtak:

  • 1386 – Csetneki család
  • 1436 – a Zsegrai, Pócsi család
  • 1488 – a Bethleniek
  • 1516 – a falu birtoklásáért pereskedett Sóvári Sós Péter, valamint Szabolcsi István és Sewli Ethele Pál özvegye
  • 1523 – Móre László
  • 1527 – Martonosi Pesthyeny Gergely
  • 1583 – Kende Péter a földbirtokosok

A török világ alatt ún. "Tímár hűbér" volt a falu. Rengeteget szenvedett ez idő alatt a falu népe. A török pusztítással nem ért véget a nép szenvedése, mert német zsoldossereg tovább pusztított. II. Rákóczi Ferenc többször megfordult környékünkön. 1770-től Gróf Koháry János volt a földesúr. 1848 előtt báró Tahy József és Tahy Antal voltak a helység földesurai. A Tahy család több tagja a templom kriptájában van eltemetve. (A templom kriptáját a mai napig nem tárták fel.) A Tahy család – teljes nevükön, Tahvári Tarkeői Tahy – már az Árpád-korban szereplő ősnemes család volt. Nemesi címerükben kiterjesztett szárnyú, jobbjában egyenes kardot tartó fekete sast látható.

Kossuth szabadságot hirdető zászlaja alá a faluból 1848-ban 73 önkéntes nemzetőr állt be. A jelentkező nemzetőrök száma több volt mint a környező helységek nemzetőreinek száma. A szabadságharc csatái közül legközelebbről a dicsőséges tavaszi hadjárat isaszegi ütközete érintette a falut. Az ütközet 1849. április 6-án volt. Az ezt megelőző éjszakát a faluban töltötte Klapka György tábornok serege. Az első és második világháború komoly véráldozatába került a falunak. (Az első világháborúban 60 édesapa és testvér lelte halálát a faluból.) – 1945 áprilisában a Gyömrő környéki gyilkosságok történései érintették a települést is.

2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátaiba került át.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plébániatemploma már 1673-ban fennállott. Ma a környék talán legszebb és legnagyobb római katolikus temploma. Védőszentje, Szent Imre szobra áll az oltár közepén. A településen több szobor is látható, így a templomkertben álló I. és II. világháborús emlékmű, az iskola melletti Nepomuki Szent János szobor, valamint a község védőszentjének, Szent Imrének szobra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Úri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]