Mende
Ez a szócikk a Pest megyei településről szól. Az azonos nevű francia városról a Mende (Franciaország) lap szól.
| Mende | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Nagykátai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kaszanyi József[1] | ||
| Irányítószám | 2235 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4292 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 157,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mende
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mende
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,42936°, k. h. 19,45760° | |||
| Mende weboldala | |||
Mende község Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság lankáin, a 31-es számú főközlekedési út és a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal két oldalán fekszik. Hét dombra települt, melyek a község címerében is szerepelnek. A községet átszeli az Alsó-Tápió egyik ága, melyet a helyiek Barina-pataknak neveznek.
Története [szerkesztés]
Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat a Krisztus előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek "Leányvárnak" nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a "Lányvár".
A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben, s Mendét 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.
1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.
Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.
A település gazdag múltját bizonyítja, a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172-1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.
2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római Katolikus templom
- Evangélikus templom
- Szent István emlékmű
- Kőtojás
- Leányvár
Vasúti tömegszerencsétlenség a településen [szerkesztés]
Mende vasútállomásán 1968.december 22- én délután 17: 00 óra időpontban 43 fő életét követelő halálos vasúti baleset történt.
Lásd: Mendei vasúti baleset
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Mende község önkormányzata
- Mendei Római Katolikus Egyházközség
- NOKI ÁMK Géza Fejedelem Általános Iskola
- Petőfi Sándor Művelődési Ház, Községi Könyvtár és Teleház
- Mende az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Mende
|
|||||
