Szava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szava
református templom
református templom
Szava címere
Szava címere		 Szava zászlaja
Szava zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterHaszillóné Lovas Beatrix (független)[1]
Irányítószám7813
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség335 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 18° 10′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 18° 10′ 34″
Szava (Baranya vármegye)
Szava
Szava
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szava témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szava község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Fekvése[szerkesztés]

Siklóstól északnyugatra helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felől Szőke, északkelet felől Garé, kelet felől Csarnóta, dél felől Márfa és Diósviszló, nyugat felől Babarcszőlős, északnyugat felől pedig Ócsárd. A Drávaszög északnyugati végpontja.[3]

Megközelítése[szerkesztés]

Észak-déli irányban végighalad a községen a Görcsönytől Harkányig húzódó 5814-es út, így ezen érhető el mindkét végponti település felől, Ócsárd, illetve Diósviszló érintésével; Garéval az 5813-as út köti össze. [Külterületeit északon érinti még az 5815-ös út is, de az a lakott területeit elkerüli.]

A megyeszékhely, Pécs felől indulva Görcsönyig kell eljutni az 5801-es úton, majd onnan az 5814-esen, vagy Túrony északi széléig az 58-as főúton, majd onnan Garén keresztül érhető el a település az 5815-ös és az 5813-as úton.

Hajdan érintette a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A vonalnak egy megállási pontja volt itt, Szava megállóhely.

Története[szerkesztés]

Szava és környéke ősidők óta lakott település. Területén az újkőkorból, réz- és bronzkorból származó leletek kerültek felszínre.

Az Árpád-kori települést az oklevelek 1290-ben említették először, Zawa alakban írva.[3]

A 13. század közepe körül a település Kórogyi Keled fia Gergely birtoka volt. 1290-ben birtoka harmadrészét Jolenthnek, Péc nemzetségbeli László feleségének adta át leánynegyed címén. 1296-ban Keled unokái osztozkodásakor a birtokot Philipus fiai kapták. 1320-ban Philipus fia Lőrinc tartozékaival együtt cserébe adta Szente-Mágócs nemzetségbeli Lubrech fia János baranyai ispánnak 1000 M. értékben.

A török időkben sem néptelenedett el teljesen, csupán a Vaskapu-puszta nevű településrésze vált lakatlanná. Lakossága mindvégig magyar volt. 1542-ben a somogyvári apát birtokai közé sorolták. 1554-es defteri összeírás szerint 26 adózó család lakta.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ózdi Kálmán (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Ózdi Kálmán (FKgP)[5]
  • 1998–2002: Ózdi Kálmán (FKgP)[6]
  • 2002–2005: Palotásné Vörös Julianna (független)[7]
  • 2005–2006: Palotásné Vörös Julianna (független)[8]
  • 2006–2010: Palotásné Vörös Julianna (független)[9]
  • 2010–2012: Palotásné Vörös Julianna (független)[10]
  • 2012–2014: Haszillóné Lovas Beatrix (független)[11]
  • 2014–2019: Haszillóné Lovas Beatrix (független)[12]
  • 2019-től: Haszillóné Lovas Beatrix (független)[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választás különleges érdekessége volt, hogy a három polgármesterjelölt között ketten is kisgazda színekben indultak, egymás ellen.[5] Ehhez hasonló eset történt ugyanabban az évben Máriakálnokon, ahol egymással szemben indult két olyan polgármesterjelölt, akik a KDNP és az FKgP együttes támogatását tudhatták maguk mögött, Sárszentmihályon, ahol a hat polgármesteri aspiráns között két MSZP-s jelölt is vetélkedett egymással, valamint Úriban, ahol öten szálltak versenybe a polgármesteri székért, köztük ketten is Úri Község Gazdakörének jelöltjeként; az 1998-as és 2002-es önkormányzati választásokon pedig Töttösön, ahol az előbbi évben három, utóbbiban két, egymás ellen induló polgármesteri aspiráns is egyazon jelölő szervezet (egy helyi egyesület) színeit viselte.

2005. július 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Szaván,[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.

2012. július 1-jén ismét időközi polgármester-választásra került sor a községben,[11] ezúttal az előző polgármester halála miatt.[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
334
327
327
307
305
336
335
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 16,4% németnek mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 17,9%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,9% (15,2% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom. Keletkezése bizonytalan. 1792-ben és 1805-ben jelentősen átalakították. 1805-ben tornyot emeltek neki. Az építéshez gróf Batthyány Theodor 4000 téglával járult hozzá, a torony gombját két szavai lakos, Jakab József és Pátkai József fizette.[16]
Kossuth Lajos utca

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Zentai, 99. o.
  4. ↑ Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ a b Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. ↑ Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ a b Szava települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. július 30. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  9. ↑ Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. ↑ Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  11. ↑ a b Szava települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 1. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  12. ↑ Szava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  14. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  15. ↑ Szava Helységnévtár
  16. ↑ Zentai, 103. o.

Önkormányzat címe[szerkesztés]

  • 7813 Szava, Kossuth Lajos u.41.

További információk[szerkesztés]

Babarcszőlős Ócsárd Garé
Babarcszőlős

Észak
Nyugat  Szava  Kelet
Dél

Csarnóta
Diósviszló Márfa Harkány
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szava&oldid=25740807”