Sásd
| Sásd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Sásdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Székely Szilárd (MSZP)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Kajdon Béla | ||
| Irányítószám | 7370 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3339 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 224,40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,25457°, k. h. 18,10598° | |||
| é. sz. 46,25457°, k. h. 18,10598° | |||
| Sásd weboldala | |||
Sásd (horvátul Šardin[3]) város Baranya megye Sásdi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sásd éppen félúton helyezkedik el Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől kb. 35 km-re, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 km-re (a 611-es főúton), Komlótól 20 km-re található. Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs vonalon.
A város egy napsütötte, nyitott völgyben fekszik, keresztülfolyik rajta a Baranya-csatorna.
Története [szerkesztés]
Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta, neve Pons Sociorum volt.
A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. Az 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.
A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.
2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szoborral.
- Református imaház
- Temetőkápolna: a település központjában lévő régi temetőben található. Szoborkert második világháborús emlékművel, egy kopjafával.
- Hősök tere: a város központjában.
- Művelődési Központ: Helytörténeti kiállítás, amely egy Kossuth-levelet is őriz.
- Turul-szobor[4]
Híres sásdiak [szerkesztés]
- Plesz Antal Ybl Miklós- és Széchenyi-díjas építészmérnök 1998-tól Sásd város díszpolgára
- Vajda József helytörténész - 2000-től Sásd város díszpolgára.
- Bodnár Tibor - A Ladánybene 27 zenekar gitáros-vokalistája
- Király Zoltán - Az Akela (és még sok más zenekar) kiváló dobosa
Testvérvárosai [szerkesztés]
Westhausen, Németország
Körösfő, Románia
Raaba, Ausztria
Supino, Olaszország
Pierrelay, Franciaország
Neftenbach, Svájc
Mogilány, Lengyelország
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
- Sásd Önkormányzatának honlapja
- Sásd az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Sásd
- Sásd.lap.hu - link gyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||

