Boldogasszonyfa
| Boldogasszonyfa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Szigetvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Neiczerné Jaksa Szilvia[1] | ||
| Irányítószám | 7937 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 427 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 24,80 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Boldogasszonyfa weboldala | |||
Boldogasszonyfa (németül Bodigaß, horvátul Gospojinci) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Baranya és Somogy megye határán, a Zselicségben, a 67-es főút mellett Szigetvártól északra, Kaposvártól délre, a két várostól hasonló távolságra fekvő település.
[szerkesztés] Története
A település és környéke már az őskor-tól lakott hely, a falu helyén a kőkorszaki ember lakóhelyének nyomaira bukkantak.
Boldogasszonyfa nevét az oklevelek 1344-ben említették először Bodugazonfaua néven, majd 1492-ben Bodogazonfalwa-ként volt említve.
1746-ban német, majd szláv és magyar családok telepedtek le a faluban.
A település az Igmándy család birtoka volt, kúriájuk ma is áll a faluban.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
2001-ben lakosságának 2,7 százaléka német volt, 6% cigány, a többiek nagyrészt magyarok.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Igmándy-kúria.
- Római katolikus templom - 1830 és 1872 között épült klasszicista stílusban.
- A templom kertjében kis emlékpark áll. A kitelepített német lakosság emlékére 1998-ban itt emlékművet állítottak fel.
- Az I. és második világháborús hősök és áldozatok emlékműve szintén itt található.
- A Boldogasszonyfától északkeletre fekvő Terecsenyben állították fel a második világháborús hősök emlékkeresztjét.
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Hoffer Géza (-1977) fafaragó népművész.
[szerkesztés] Gazdasága
A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy 17 katasztrális hold területű víztározót létesítettek a Szentlászlói-patakon. Eredeti térfogata 153 000 köbméter, átlagos mélysége 1,6 méter.[3] Jelenleg csak halastóként használatos.
[szerkesztés] Lábjegyzet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||

