Felsőszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton címere
Felsőszentmárton címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Sellyei
Jogállás község
Polgármester Várnai Levente[1]
Irányítószám 7968
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 950 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszentmárton  (Magyarország)
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″
Felsőszentmárton  (Baranya megye)
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton
Pozíció Baranya megye térképén

Felsőszentmárton község (horvátul Martinci, Martince[3]) Baranya megyében, a Sellyei kistérségben. A Drávától északra, mintegy 1,5 km-re fekszik. Ez az Ormánság legnyugatibb települése.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helység neve, a Szentmárton, a falu templomának védőszentjére utal. A településről a legrégebbi írásos emlék 1235-ből származik mikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház és a hozzá tartozó 17 majorság. Ezt megelőzően nevezetes történelmi emléke a falunak, hogy a község mellett a Dráván lévő gázlón kelt át Szent László király hadserege, hogy a horvát területeket elfoglalják. A zágrábi, Szent Istvánról elnevezett székesegyházat László király építette, horvát történészek szerint 1093-ban.

A középkorban ezen vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tótszentmártonnak, Drávaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak.

A törökdúlás idején horvát népesség lakta, a lakosság a 17. század végén és a 18.század elején több ízben elhagyta, majd ismételten visszatelepedett.[4]

1532. július 24. napján Szulejmán szultán tábort vert a faluban, amikor a Dráva mentén vonult Bécs felé.

Később horvátok települtek le a faluban. A 18. század első felétől néhány magyar nyelvű család élt itt. A magyar lakosok száma az évszázadok során is gyér maradt, 1970. évben 27 magyar és 1707 horvát lakosa volt. A pécsi püspök joghatósága alá tartozik. [4]

Magyarország második katonai felmérése alkalmával készített térképen jól látható az akkor Drávaszentmártonnak nevezett településnek a Dráva jobb partjára eső területe

Gazdasági életére a legnagyobb csapást a trianoni döntés hozta, mert elcsatolták a korábban a községhez tartozó területet, mely a Dráva jobb partján terült el közel olyan nagyságban, mint a község jelenlegi kiterjedése.

A II. világháború után az ellenséges országnak tartott Jugoszlávia közelsége miatt belügyileg ellenőrzött határsávba esett, mely évtizedekig tartott. Ezért a gazdasági és társadalmi fejlődés megállt, ehhez hozzájárult az Ormánsággal szembeni rossz településpolitika. Felsőszentmártonban nem volt egykézés néven ismert társadalmi jelenség. A kilencvenes években zajló szerb-horvát háború a területet még zártabbá tette, így magyarázható, hogy lakossága az 1970-es évi adatokhoz képest 2011-ben gyakorlatilag a felére, 928 emberre csökkent.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy megyéhez tartozó települést Baranyához csatolták.

A 2001-es népszámlálás idején a lakosság 69,3%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek. A lakosság nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „sto” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket stokovácoknak, míg pl. a mellette alig 3 km-re lévő faluban Lakócsán, kajkovácok élnek, akik a „mi=kaj” névmást használják.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Márton templom - épült 1727-ben, bővítették 1852-ben. Oltárképét Maureiter Lajos festette. Témája: Szent László király

átkelése a szentmártoni Dráva gázlón.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. új polgármester lett (magyar nyelven) (html). bama.hu, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ^ a b Baranya megye földrajzi nevei. II.kötet. Baranya megyei Levéltár. ISBN 963 01 4362 3 (1982) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszentmárton témájú médiaállományokat.