Mecseknádasd

Mecseknádasd címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Pécsváradi

Jogállás

község

Polgármester

Dr. Wekler Ferenc^[1]

Irányítószám

7695

Körzethívószám

72

Népesség

Teljes népesség

1537 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

42,60 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

36,08 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Mecseknádasd

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,22530°, k. h. 18,47136°

Mecseknádasd

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 46,22530°, k. h. 18,47136°

Mecseknádasd (németül (Bischof)nadasch, horvátul Nadaš^[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Baranya megyében, Pécsváradtól északkeletre, Hidas és Zengővárkony között, a 6-os főút mentén fekvő település.

Története [szerkesztés]

"A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike, ami Szent István birtokából került át a bencésekhez. A királyi birtok emlékét őrzi a 6-os út kanyarulatában álló román kori Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

Nádasdra a török hódoltság után, 1718-ban telepesek érkeznek a Rajna mentéről, Hessen tartományból, Elzász-Lotaringiából és Stájerből. A második világháború után 200 családot, mintegy 1000 személyt telepítettek ki Németországba. 2001-ben a lakosságnak már csak 39,5%-a vallotta magát németnek.^[4]

A falu magva a középkori Szent István kápolnánál volt. Itt álltak az első német telepesek házai is. A település jellegzetessége a dűlőkben húzódó három pincesor, melynek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte, a pincékben ma is kitűnő borokat érlelnek.

A pécsi püspök kedvelt birtokát a hódoltság után 1950-ig Püspöknádasdnak nevezték."^[5]

Nevezetességei [szerkesztés]

Szent István kápolna, középkori freskótöredékekkel, az országút fordulójában, a temetőben, fent a domboldalon.
Püspöki kastély
Német Nemzetiségi Tájház a Gungl-féle kocsma épületében
Római katolikus kegytemplom,barokk.
Schlossberg - a török hódoltság idején Evlija Cselebi szerint itt egy negyven házból álló település volt, melynek központja az I. Szulejmánról elnevezett Szulejmán szultán dzsámi volt, amit egy régebbi templomból alakítottak ki. A dombon a romok mellett az új kilátót és a török forrásházat is érdemes felkeresni. A dombra vivő út bejáratánál turistainformációs pontot alakítottak ki.