Pécsi egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben. Az egyházmegye püspöki székhelye Pécs. [1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítása, határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ránk maradt István király 1009-es keltezésű oklevele, amelyik a pécsi püspökség alapításáról intézkedik. Ez tartalmazza a püspökség határleírását, ami a következő: a Duna, a Száva, a Bródnál beléfolyó Lisnice, a Baranya vármegye és Somogy vármegye határait alkotó Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, valamint Fejér vármegye felé Tápé és Zemony (Dunaföldvár) falvak. Csak a 13. századi szávaszentdemeteri per során szúrták be a „Kőárok” határt, ami a Sirmiumba vezető római aquaeductus vonala volt. A határleírás alapján tehát a pécsi püspökség hatásköre az alapításkor Tolna, Baranya és Valkó vármegyékre, valamint a Szerémségben lévő Bolgyánvár határispánságra (marchia) terjedt ki. [1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Györffy György. 14 / Térítés és egyházszervezés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök. Magyar egyháztörténeti vázlatok 2010/ 1-2, 5-20.