Magyarbóly
| Magyarbóly | |||
 |
|||
| Szerb templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Blázsovics Attila[1] | ||
| Irányítószám | 7775 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 989 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 57,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Magyarbóly
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Magyarbóly
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 45,8403°, k. h. 18,4937° | |||
| Magyarbóly weboldala | |||
Magyarbóly (németül Ungarischbohl; horvátul Mađarbolj, Madžarboja (beremendi)[3]) község Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megye dél-délkeleti részén, a Karasica patak mellett fekvő település. Villány 4,5 km, Beremend 8,5 km, Pócsa 9 km, Borjád 11,5 km, Bóly 17,5 km, Mohács 30,5 km távolságra található.
A Villány–Magyarbóly-vasútvonalon vasúti határátkelőhely Horvátország felé. Az ország legdélibb fekvésű személyforgalmat is ellátó vasútállomásával rendelkezik (a ténylegesen legdélibb állomás a beremendi cementgyár teherállomása).
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve Anonymus krónikája szerint az Ete törzséhez tartozó Boja vezér földjére utal.
Története [szerkesztés]
A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az itt talált római-kori leletek is bizonyítanak.
Magyarbóly neve először 1287-ben tűnik fel az oklevelekben, ekkor Boyad alakban írták.
A falu hosszú ideig a Bólyai család birtoka volt, majd a Kórógyiak lettek birtokosai, a Kórógyi család alapítása volt az itteni ferences rendi kolostor is, mely hosszú évtizedekig működött itt.
15. században híres volt a környék borairól és kereskedelméről, mely fellendülést a török hódoltság és később a Rákóczi-szabadságharc időszaka törte meg, ugyanis utóbbi után a település elnéptelenedett.
Az 1696-os évek körül, a Török hódoltság után a település szerb hűbérbirtok lett, majd a szerbek hazatérése után szinte elnéptelenedett.
1755 és 1830 között tolnai sváb telepesek érkeztek a faluba. Ők építették a falu első iskoláját és a templomot is. A település sokáig a környék evangélikusságának a központja volt.
A környékbeli sváb lakosság többségének ellensúlyozására 1939-40-ben a kelet-magyarországi területekről, a Szabolcs megyei Vaja faluból érkeztek vajai telepesek a községbe.
Így az 1900-as évek első felének közepére Magyarbóly egy soknemzetiségű falu lett.
A település jelenét lassú fejlődés jellemzi. A rendezett kis község a közművek terén is sokat fejlődött az utóbbi években.
A falu lakosai között élénk civil élet folyik.
Nevezetességei [szerkesztés]
- evangélikus templom - 1854-ben készült el. A templom legértékesebb alkotása Madarász Viktor Utolsó vacsora című oltárképe.
- református templom: 1943-1993-ig épült. 2012. november 10-én visszahelyezték az új toronysisakot, egy héttel később pedig behelyezik a sellyei református közösségtől kapott harangot is.[4]
- katolikus templom.
- szerb templom
Itt született [szerkesztés]
- Iglódi István (Magyarbóly, 1944. április 29. – Budapest, 2009. december 3.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező.
Források [szerkesztés]
- ↑ Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ új toronysisak a református templomon
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||||
