Patacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Patacs 1954 óta Pécs településrésze, egykor önálló község, 1930-1954 között Mecsekalja része. A monda szerint Pécs városánál előbb népesedett be és kis temploma is a pécsi templomnál régebbi.

Tartalomjegyzék

Elhelyezkedése [szerkesztés]

Patacsi játszótér.

Pécset nyugati irányba Szigetvár felé elhagyva közelíthető meg. Az 1990-es évek elejétől az eredeti Patacstól nyugatra dinamikusan növekvő családi házas övezet alakult ki. Patacstól keletre található a Rácváros, ahová a 17. században települtek be szerbek.

Neve [szerkesztés]

A község utcáit egy patak hasítja keresztül, melyből hihetőleg elferdítéssel Patacs nevét nyerte.[1] Kiss Lajos szerint a Patacs helynév bizonyára személynévi eredetű. Pais Dezső ugyan a Patacs falunevet növénynévvel hozza kapcsolatba, a Zala megyei Pat etimológiája alapján az a valószínűbb, hogy a Patacs is puszta személynévből keletkezett magyar névadással.[2]

Története [szerkesztés]

Bertalan pécsi püspök a Patacs fölötti hegyen 1225-ben (más forrás szerint 1215-ben [3] Szent Jakab tiszteletére monostort építtetett a környék remetéi számára, akik később csatlakoztak Boldog Özséb, a pálos rend későbbi alapítója közösségéhez.[4] Özsébnek a Pilis hegyeiben alapított kis kolostorával egyesítve a patacsi kolostor lett a pálos rend magva. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott település volt, csak a 19. századtól van kevés nem magyar ajkú lakosa.

Patacs 1930-ban egyesült Magyarürög, Mecsekszentkút és Rácváros községekkel, az összevont település neve Mecsekalja lett. 1954-ben Mecsekalját Pécshez csatolták.[5]

Látnivalók [szerkesztés]

Szent Márton templom [szerkesztés]

A Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus temploma, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. (1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.)

Bajmi-kút [szerkesztés]

A Patacsi feletti Bajmi-tetőről délre tartó vízmosásos völgyben található a Bajmi-kút nevű forrás.[6] Patacs utolsó házait elhagyva a PΔ jelzésről letérve, a PO jelzés nyomán érhető el a vörös homokkövekből megépített Árnyas-forrás, amelyet régebben György-Kárló forrás néven ismertek.[7]

Híres emberek [szerkesztés]

Érdekességek [szerkesztés]

  • Egy Patacs fölötti szőlő 1332-ben történt eladásáról szól az első oklevél, amely a mecseki szőlőkultúrát említi. Ebben az időszakban a Pécs környéki bort országosan a legjobbak közé sorolták.[8]
  • A Patacsi Kultúrház volt a Kispál és a Borz zenekar leghosszabb ideig használt próbahelye.[9]
  • A második világháború alatt repülőtér működött a területén, miután szovjet kézbe került a sérült amerikai bombázók rendszeresen hajtottak végre itt kényszerleszállást.

Jegyzetek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]