Kistapolca

Kistapolca
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség 2012-ig	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Ambrus Lajosné^[1]
Irányítószám	7823
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	202 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	56,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	3,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistapolca Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 45,82210°, k. h. 18,38468°45.8221, 18.38468
Kistapolca Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 45,82210°, k. h. 18,38468°45.8221, 18.38468

Kistapolca (horvátul Tapoca^[3]) község Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
- 2.1 Leírások a településről
3 Napjaink
4 Gazdaság
5 Nevezetességei
6 Jegyzetek
7 Külső hivatkozások
8 Kapcsolódó szócikkek

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Siklóstól kissé délkeletre, Nagyharsány, Beremend és Siklósnagyfalu között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevének jelentése:az ősi szláv alapszóból meleg vizű forrás. Első okleveles említése 1294-ben Topolcha, ugyanaz a neve a már akkor is működő hévizes helynek is a település területén. A helyén egy Székelynagyfalu nevű település lehetett, hogy mikor és hol terült el, ebben bizonytalanok a források.^[4] Többféle kerámiatöredéket találtak a forrásnál és a ravatalozónál is, de eddig azt sem sikerült tisztázni, hogy az 1730-as években létrehozott település pontosan mikor is született, német bevándorlói pedig hová költöztek el.

Leírások a településről[szerkesztés]

1799 "Tapoltza. Magyar falu Baranya Várm., földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Siklóshoz nem meszsze, és annak filiája, Beremendel, Nagyfaluval és Nagy-Harsánnyal határos, határja Nagyfaluéval egygyütt 3 nyomásbéli, szőleje, fája nints, búzát jól, egyebet közönségesen terem, piatza Eszéken, és Siklóson. E Helység valaha Székely nagy Falunak hivattatott, de most tsekély falutska, régi nagyságát mutattyák a még mostan is látható házaknak kő alapjai, híres e falu a föld gyomrából sebesen kijövő kénköves vízről, melly folyás felén egy 3 szobából álló fördőház vagyon, holott sokan fördéseknek hasznát veszik; folyásán malom is van."
1851 "Tapolcza, magyar falu Baranya vmegyében, utolsó posta Siklóshoz 1 órányira: 13 kath., 254 ref. lakossal, kik a nagyfalusi anyaekklézsiához tartoznak. Kath. fiók szentegyház. Földje szép búzát terem. Ásványforrása ez előtt meleg volt, de most hidegen csergedez. Földes ura gr. Batthyáni."

Egyesek szerint a Kistapolca jelölést először 1904-ben említik.

Napjaink[szerkesztés]

A vezetékes ivóvízellátás teljesen megoldott, a törpevízmű tulajdonosa a helyi önkormányzat. A gyerekek a szomszédos településekre járnak óvodába és iskolába. Az orvosi ellátás hetente két alkalommal van.

A közösségi programokhoz a római katolikus templomán kívül a polgármesteri hivatal épületében kialakított, legfeljebb félszáz fő befogadására alkalmas helyiség teremt lehetőséget . 2000-ben alakították ki a helyi természetes forrás mesterséges mederbe terelésével a horgásztavat, amely mellé szabadidő központot terveznek.

Gazdaság[szerkesztés]

A község 2008 márciusában csődbe került, ennek oka a körjegyzőség felszámolása miatti végkielégítések kifizetése volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kápolna: A kistapolcai kápolnát 1783-ban Batthyányné gróf Perényi Borbála alapíttatta egy dombocskán, amit a nép Török-dombnak nevez. A sekrestyés elmondása szerint „…a nagyharsányi csatában elesett hősök miatt emelt domb aljában nagy sírban nyugszanak ismeretlen számú harcosok”. A Török-domb hagyománya elterjedt. Botos Ilona szülei épp a kistapolcai kápolna mellett laktak. Dakáné Marócsai Etelka harsányi lakos szerint nászasszonya kertje mellett a templomdomb van. Nagy esőben a víz most is kimos onnan emberi csontokat. A tapolcaik mind azt mondják, hogy ott a nagyharsányi csata hősi halottainak sírdombján áll a kistapolcai római katolikus kápolna.^[5]