Batthyány család
A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak. Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán). György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi).
1522-ben Batthyány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon. A grófi címet 1630-ban kapták meg (Batthyány I. Ádám királyi kamarás). Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván. Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született, Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja családi neveinek kettős használatára (Batthyány-Strattmann). 1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt. A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.
A család további ismert tagjai:
- Batthyány Benedek 1511, budai várnagy
- Batthyány Boldizsár (1537–1590), humanista tudós, alkimista, könyvgyűjtő
- Batthyány (I.) Ádám (1610–1659) gróf (1630), császári és királyi kamarás.
- Batthyány (II.) Ádám (1662–1703) gróf, altábornagy, dunántúli és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány, országbíró.
- Batthyány Lajos Ernő nádor (1696–1765), kancellár, nádor
- Batthyány Károly József (1698–1772) herceg (1764), tábornok, II. József császár nevelője
- Batthyány József (1727–1799), kalocsai, majd esztergomi érsek
- Batthyány Ignác (1741–1798), erdélyi püspök, könyvtáralapító
- Batthyány Franciska grófné (1802–1861)
- Batthyány Kázmér (1807–1854) politikus, a Szemere-kormány külügyi- illetve ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter
- Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök
- Batthyány Gusztáv (1803–1883) herceg, Angliában élt és a versenylótenyésztéssel foglalkozott
- Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”, 2003-ban a katolikus egyház boldoggá avatta
- Batthyány Ervin (1877–1945) anarchista politikus, közíró
- Batthyány Gyula (1887/8-1959) híres festőművész
- Batthyány Margit grófnő (1914–1959), Franciaországban élt és versenylótenyésztéssel foglalkozott
- Batthyány Bálint gróf (1942–) a Batthyany Kultur-Press Kft többségi tulajdonosa
Tartalomjegyzék |
Kastélyok, kúriák [szerkesztés]
Címer [szerkesztés]
Családi legendák [szerkesztés]
Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja felkínálta bájait az akkori szépségideált megtestesítő Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek, de visszautasításra lelt, s az sem kizárt, hogy az 1848–49-es forradalmat és szabadságharc leverését követően Zsófia bosszúvágya is szerepet játszhatott a gróf agyonlövetésében.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Családfa
- A család honlapja
- Estók J. et al. (szerk.), 2006: Nemzeti évfordulóink 2007. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Budapest. p. 5. ISSN 1785-6167 ISBN 963-87210-5-7
