Magyaregregy
| Magyaregregy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Komlói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Fülöpné Rákosa Ildikó[1] | ||
| Irányítószám | 7332 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 742 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Magyaregregy (németül Ungarisch-Eggrad, horvátul Gređa) község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében a Völgységi-patak mentén.
Komlótól 15 km-re, Pécstől 36 km-re található.
[szerkesztés] Története
A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.
1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a XVIII. században épült fel a Mária-kegytemplom.
A falu fölötti hegyen a XIII. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a XVI. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat.
A falu a török hódoltság alatt is lakott volt.
A XVIII. század vége felé, és a XIX. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.
1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Honismereti Faluház
- Márévár - a XIII. században épült gótikus stílusban. A XVI. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható.
- Mária kegytemplom
- Máré csárda és strandfürdő
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyaregregy Önkormányzatának honlapja
- Magyaregregy a Vendégvárón
- Márévár 3D képekben
- Légifotók a várról
- Képgaléria a várról
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||

