Olasz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olasz
Olasz déli vége.jpg
Olasz déli vége
Olasz címere
Olasz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Bólyi
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Tóth Gabriella[1]
Irányítószám 7745
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 596 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 62,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olasz (Magyarország)
Olasz
Olasz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″
Olasz (Baranya megye)
Olasz
Olasz
Pozíció Baranya megye térképén
Olasz weboldala

Olasz község (horvátul Olas, németül Ahlass) Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Pécstől délkeletre (kb. 20 km-re), Mohácstól nyugatra (23 km-re), az 57-es főút közelében fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a XII. században.

1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el.

1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is.

Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül.

A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.

Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is.

Olaszi a Batthyány család birtoka volt.

1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is.

Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus.

Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt.

2001-ben a lakosság 17%-a volt német.

Hidor (Héder, Hedreh)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidor (németül Deutschdorf[3]) 1950 előtt önálló község volt.

Nevét az oklevelelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven.

1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka,s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított.

Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tóth Gabriella (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz (település) témájú médiaállományokat.