Olasz (település)
| Olasz | |||
 |
|||
| Olasz déli vége | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Gabriella[1] | ||
| Irányítószám | 7745 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 641 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 62,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Olasz
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Olasz
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,01105°, k. h. 18,41364° | |||
| Olasz weboldala | |||
Olasz község (horvátul Olas, németül Ahlass) Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megyében, Pécstől délkeletre (kb. 20 km-re), Mohácstól nyugatra (23 km-re), az 57-es főút közelében fekvő település.
Története [szerkesztés]
Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a XII. században.
1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el.
1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is.
Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül.
A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.
Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is.
Olaszi a Batthyány család birtoka volt.
1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is.
Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus.
Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt.
2001-ben a lakosság 17%-a volt német.
Hidor (Héder, Hedreh) [szerkesztés]
Hidor 1950 előtt önálló község volt.
Nevét az oklevelelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven.
1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka,s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított.
Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma.
Források [szerkesztés]
- ↑ Tóth Gabriella (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
