Bogdása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogdása
Bogdása címere
Bogdása címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Kistérség Sellyei
Jogállás község
Polgármester Nagy Árpád[1]
Irányítószám 7966
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 268 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 14,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogdása (Magyarország)
Bogdása
Bogdása
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 24″, k. h. 17° 47′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 24″, k. h. 17° 47′ 27″
Bogdása (Baranya megye)
Bogdása
Bogdása
Pozíció Baranya megye térképén

Bogdása (horvátul Bogdašin[3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban, Sellyétől nyugatra, Drávafok szomszédságában.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevét legkorábban 1266-ban említik, mely szerint a bog, és dácsa szavakból eredeztetik. Az írás, a Haraszt-nemzetségbeli Miklós bán fiai megosztoztak az országbíró előtt. Az öt fiú közül Sebestyén és Péter kapta Bogdását és hozzá KustántBaranyában.

Később a Cserményiek birtokolták a falut, de 1466-ban a pécsi káptalan megvásárolta a területet.

A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, a 18. század elején lakatlan pusztaként került vissza a káptalan birtokába.

A 19. század közepétől német és délszláv családok telepednek le a faluban.

A lakosság római katolikus és református vallású, mindkét felekezetnek önálló temploma van. A katolikus templom Szent Péter és Pál tiszteletére épült, szentélye 15. századi gótikus formát őriz. Így az Ormánság legrégebbi, ma is álló egyházi építménynek tekinthető. Az épületet 1749-ben restaurálták, ekkor kapott barokk formát a templomhajó és a torony. Berendezése is figyelemre méltó, a fő és mellékoltárok, az orgona, a keresztelő kút a 18. században készült copf stílusban.

A reformátusoknak már 1734-ben önálló prédikátoruk volt, de 1747-ben elvették tőlük a kőből épült templomukat. 1786-ban II. József türelmi rendelete következményeként építhettek újat, amit 1834-ben szenteltek fel.

Jelenleg nincs papja a falunak, a katolikus pap Sellyéről, a református Drávafokról látja el ezt a feladatot. Érdekességként megemlíthető, hogy a jelenlegi polgármester kezdeményezésére, az utóbbi években gyakran tartanak ökomenikus istentiszteleteket, ezzel is a falu közösségéért érzett felelősséget kívánják erősíteni, – hangsúlyozni.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék fő vonzereje a Duna–Dráva Nemzeti Park, amely gazdag élővilágot, sok védett ritkaságot kínál a természetjáróknak. Határában található az ország egyik legnagyobb tölgyfája is.

A község tereit Szatyor Győző országosan elismert faműves szobrászművész (a falu korábbi tiszteletbeli polgármestere) alkotásai díszítik, például a millenniumi emlékmű, a barokk stációs kereszt, a temető harangtornya, a buszmegálló, de kerítések, kapuk, és a még készülőfélben lévő famunkák is látványosságnak számítanak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogdása témájú médiaállományokat.